A szülőnek van köze ahhoz hogy mennyit keres a gyereke?

"

Nem bqj hogy utánam irtal le a kérdező?

Ha okoskodni próbálsz legalabnn figyelmesebben olvas!

Szeretem amikor a buta okoskodni probal😊 "

Nem baj, hogy a kérdező a 2. kommentjében leírja, hogy mennyit fizet és mire?

Én pedig szeretem, amikor a buta bebizonyítja, hogy tényleg buta.

Szia!

Amíg anyuval és a tesómmal laktam, addig fizettem a rezsi rám eső részét (harmadát) és az élelmiszer, valamint a közösen használt dolgok (pl. tisztítószerek, WC-papír, stb.) harmadát.

Szerintem ha te is fizeted ezeket (de mint írtad, a rezsi felét te állod és a kajádat magadnak fizeted), semmi közük hozzá, hogy a többi pénzzel mit csinálsz. Azért a pénzért te dolgozol meg, a te döntésed, hogy mit csinálsz vele. Az én anyukámnak soha eszébe nem jutott volna, hogy azért érdekelje a fizetésem összege, hogy többet sajtoljon ki belőlem, mint amennyit én használok. Ne haragudj, hogy ezt írom, de önzőségnek tartom, hogy így bánnak veled. Viszont, ha ennyire zavar a helyzet, megpróbálhatnál elköltözni, mert így élni nem lehet kellemes.

Engem pl. az zavar, hogy a huszonéves párommal együtt élünk albérletben. Nem kell részleteznem, hogy minden milyen sokba kerül, és nem vagyunk milliomosok, de mi is szeretnénk majd házat, gyereket, stb., viszont úgy érzem, hogy mindezt nehéz lesz megvalósítani, ha a párom anyukája minden hónapba pénzt követel tőle. Az, hogy egyszer-egyszer segít, még normálisnak tartom, de hogy amint fizetésnap van, rögtön csörög a telefon, hogy mikor adja már a pénzt (mert néhány nappal később már nem jó, aznap kell). Cseppet sem érzem, hogy hálás lenne, hogy minden hónapban pénzt kap, elvárja, mondván, hogy neki milyen nehéz élete volt. De nehéz élete két évtizede volt, azóta is azon sopánkodik és nem tud túllépni rajta, mert nem is akar. De az már eszébe nem jut, hogy másnak is lehet nehéz a sorsa, vagy hogy szeretnénk félretenni, csak magára gondol... :(

Utolsó,

Nem kötelező adni a férjednek főleg ha ketten éltek. Mi jogon követelőzik?