Szülők, ti mit szólnátok, ha a harmincas fiatok egy háromgyerekes, még házasságban élő nőt vinne haza bemutatni mint a barátnőjét?

Nem örülnék neki. Hiszen a 3 gyerekkel nagyon nagy terhet vesz a vállára.

Az nem zavarna, hogy a nőnek még folyamatban van a válása.

Félteném egyébként, hogy megkeseríti majd az életét a volt férj meg a gyerekek.

De azért harmincas éveiben ez már az ő döntése, az ő problémája.

- Fiam! Miért egy háromgyerekes elvált asszonnyal kezdesz? Kaphatnál fiatal szűz lányt is!

- Apám, é nem tágítok...

Nem vagyok szülő, de ha az lennék, nem szólnék bele, hogy kivel jön össze. Ha normális, és boldogok együtt, akkor semmi kifogásom nem lenne ellene.

Bár az a tény, hogy még házas, eléggé rázós dolog. Ezt az "úgyis elválnak" szöveget hallottam már párszor. :) Olyanokról, akiknek igazából eszük ágában sem volt elválni, de kellett valaki harmadik, akitől megkaphatják azt, amit a kapcsolatukban/házasságukban nem. Nem mondom, hogy minden hasonló helyzetben levő nő ilyen lenne, de én azért azt mondom, nem árt józannak maradni.

Az, hogy 3 gyereke van az új barátnőnek, az meg egy dolog. Ezért miért kéne neheztelni rá?

#6: ez a "benne van a korban" dolog marhaság. Egy 30-as fiatalemberről beszélünk, nem egy aggastyánról, akinek már tényleg nincs választása. Van, aki később találja meg a boldogságot. Ismerek olyan férfit, akinek ez 40+ évesen sikerült. És nem úgy, hogy "mindegy, ki, csak legyen", hanem szerelemből. Azóta már gyerek is van, és boldogan élnek.

17. vagyok, ja most látom a kommentet... ebben az esetben, ha tényleg bizonyíthatóan beadta a válást, nem lenne vele bajom.

(persze jobban örülnék nyilván egy egyedülálló, gyerektelen nőnek, de senki sem lehet tökéletes)