Van közöttetek olyan, aki jó/kitűnő tanuló, esetleg dolgozik, de a szülei nem becsülik meg?

Vagy legalább is az egyik szülő, meg a család kb fele.

Igen, sajnos van...

mit értesz megbescsülés alatt?

magadnak tanulsz, magadnak dolgozol mit vársz cserébe?

Szerencsére személyesen ebben nincs részem, de egy közeli barátomnak volt amíg el nem költözött.

Bár sosem volt kitűnő tanuló, erős átlag volt. De igen jó kézügyességgel rendelkezett szinte mindenhez. Gyakorlatilag az egész háznak egymaga készítette el a homlokzati szigetelését. A saját kezével csinált beépített szekrényeket a házban. Felújította a garázst és bevezette a villany. Felújította teljes mértékben a fa lépcsőjüket. De ezek nem ilyen tessék-lássék munkák voltak hanem még a szakemberek is megirigyelték volna.

Ennek ellenére az anyja folyamatosan csesztette minden hülyeségért. Egyszer a szemem előtt ordibálta le azért, mert nem nyitotta ki a kaput amikor megérkezett az autóval és hogy mekkora egy trehány gyereke van. (zenét hallgattunk és nem hallottuk amikor jön az autó) Illetve olyan is előfordult, hogy a kályha kéménycsövét nem volt hajlandó bekötni (balesetvédelmi okokból, félt hogy valamit rosszul csinál és szén-monoxid szivárgás történik) ezért kb. 2 órán keresztül ordibált vele, hogy akkor most hívhat szakembert ami pénzbe kerül, mert a gyereke nem képes megcsinálni.

Amióta elköltözött, azóta mindennek elhordja a fiát hogy mennyire cserbenhagyta amiért így elmenekült tőle és ő tehet róla. Jelenleg biciklivel jár munkába, ugyanis a benzinpénzt a tetőben okozott viharkárra kellet fordítani, persze ezért is a fia a felelős hogy nincs itt aki megcsinálja neki, mert akkor maradna pénz benzinre.

Engem a szüleim megbecsülnek, de a nagyobb két testvérem viszont nem. Pedig az egész családban a két nővéremnek segítettem a legtöbbet főleg a legidősebbnek mint anyagi mint más dolgokban és nem becsült meg, sőt soha nem hálálta meg. Kb 17 éves korom óta nagyban tojik rám néha előbukkan amikor pont én kellek neki akkor nyal, utána letojja a fejem és kb az egész családét, csak a szégyent hozza ránk.

A fiatalabbik nővéremmel még úgy baj nincs de sokszor ő sem becsüli meg ha a dolgaim kellős közepén ugrok az ő kedvéért bármi van akkor se mindig tudja értékelni a jó szándékomat. De ő néha azért megbecsül engem legalább, néha.

A húgom viszont nagyon megbecsül engem. Igaz sosem voltam jó tanuló úgy közepes voltam de valahogy a 20 as éveim elején sokkal jobban megértek dolgokat és a húgom aki 16 éves én segítek neki tanulni és bevallom ezzel én is tanulok mert jobban megértem a tananyagot ezzel. Igaz hogy vannak dolgok amikhez hülye vagyok, de ezezt a szüleim és sokan megmondták hogy bármennyire is szerencsétlennek tűnök nem fogok elveszni az életben mert megtudom becsülni a pénzt, tudom mikor mit hogyan kell csinálni, igaz hogy lusta vagyok de amikor tenni kell valamiért teszek is érte, és jól csinálom amit csinálok. rengeteg igen kemény problémát kellett megoldanom, a szüleimnek is sokat segítettem már az elmúlt 3-4 évben bizonyos dolgokban és igen csak meglepődtek hogy mennyire képben tudok lenni egyes dolgokkal.

attól hogy mereszted a feneked egy büfé szakon és zsebpénzért pár órát ülsz valahol máshol még messze nem szárnyaltál túl senkit

pont ellenkezöleg