Apám eltiltott a kedvenc sorozatomtól, ezzel meg tönkretette a társas életem. Mit csináljak?
A barátaim nagy része a sorozat rajongói csoportjából vannak, de már nem tárgyalhatom ki az évadnyitót. Apám szerint agresszívá tesz a kedvenc sorozatom.
Pedig a tévésorozatok nem tesznek agresszívá, én vagyok az ideges típus.
Amúgy Doctor Who rajongó vagyok.
Még a 46-oshoz
42.: "A kérdező kedvence, a Doctor Who 13 db 40 perces részből áll" - Ja, egy évad!
De már a kilencedik évadnál jár - és ez csak a 2005-ben újra indított sorozat. Az eredeti, '63-ban indult sorozat 26(!) évadot ért meg.
Sokan csak az utóbbi 1-2 évadot nézték meg, de ha mindet látta, akkor is az egy nyár alatt megnézhető, te is nézel sorozatokat, tudod hogy 7-8 évad nem is olyan sok. Akkor már csak az évi 13 rész marad. A régi sorozatot meg szerintem nagyon kevesen nézik, annak már a hossza is elijeszti a legvérmesebb rajongókat is.
50-es
Nem tudom eldönteni, hogy bólogassak, vagy tiltakozzak. :D
51
Örülök :) Nem mondom, hogy ilyen ellenséges voltam, mint sokan itt, de sokat segítettek a sorozatok, meg főleg a sorozatos fórumokon az emberek.
Sokkal rosszabb helyként emlékeztem az oldalra, (most tévedtem ide sok év után) de kb az arányokat tükrözi, ami persze még mindig szomorú. Na mindegy, talán nem lettem túl okoskodó. Mindegy lenne, hogy ítélik meg az emberek a sorozatokat, csakhogy az alapján ítélik meg a sorozatnézőket is. Tavaly olvastam az 1984-et, utána két hétig "depis" voltam, és még most is sokszor megborzongok, ha eszembe jut, akkor én most könyvfüggő lettem?
Nem olvastam végig a válaszokat, mert ott elakadtam: "A sorozattal legalább része voltam valaminek. Most meg egy civilizált ember vagyok, egy vademberekkel teli sötét birodalomban."
Szóval a tiltás mellett én még pszichológushoz is elvinnélek.
Hát, tinikoromban ezerszer elolvastam a Harry Potter-t, angolul, magyarul, fanfic-eket írtam, borzasztó depis voltam egy-egy karakter halála után. De nekem is voltak ilyen netes "barátaim", annyira jó volt megosztani a rajongást emberekkel, teóriákat gyártani, rájönni új dolgokra.
Most 28 éves vagyok, dolgozom, barátaim vannak, boldog vagyok, de majd' beszarok az izgalomtól, ha arra gondolok, hogy október 11-én The Walking Dead-et nézhetek.
(Mellesleg nem akarok az az okoskodó lány lenni, de az első 26 évad részei csak 22-25 percesek voltak.)
Azt meg nem szeretem, amikor valaki az ízlésére büszke. Az ízlés nem egy választott dolog. Én pl. nem iszom alkoholt, mert nem szeretem a pia ízét, nem hiányzik. De nem hiszem, hogy ettől morálisan jobb vagyok másoknál.
Nagy rajongó vagyok én is, de azért álljunk már meg egy pillanatra. Annyira az életed része lett a sorozat, hogy nincsenek hús-vér barátaid, csak a neten lévő rajongók. Azért lássuk be, hogy ez nagyon nem egészséges... (Arról meg ne is beszéljünk, hogy annyi eszed sincs, hogy megnézd online)
Apukád nem a sorozattól, hanem az életformától tiltott el szerintem, amit valahol megértek. Nem kell szeretni a kocsikat, vagy a politikát, de akkor legalább találj hús vér sci-fi rajongó embereket akik időnként összegyűlnek és fogalmam sincs mit csinálnak, mert nem járok ilyen helyre.
Sokan írtak itt mindenfélét, de ha már egy olyan lány is azt írja, hogy nem normális amit csinálsz, aki megnézett minden részt úgy 3-szor, akkor lehet, hogy van benne valami.
Amúgy sem értem, hogy egy DW rajongó, hogy juthat ide? Minden amit a sorozat közvetít arról, hogy mitől szép és értékes egy emberi élet, vagy a világ, az annyira de annyira nem az, amit te jelenleg teszel magaddal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!