Az apa vagy az anya döntse el, mi legyen a gyerek neve? És miért?

Hát nálunk úgy volt, hogy a második gyereknél nem jött az ihlet.

Egy szép szombati napon aztán annyit mondtam drága férjemnek: hétfőn szülök, most már nevezzük el valahogy ezt a gyereket.

Istenigazából már annyira kész voltam, hogy miattam aztán lehetett volna Sanyi is a lányunk neve, már nem érdekelt.

Szóval én feküdtem az ágyon, kezemben az aktuális okoskütyü, A betűtől soroltam a nekem tetsző női neveket, ő meg sorban vétózta.

Eljutottunk a J betűig, és akkor azt mondta, hogy a Judit tetszik.

Szóval a lányunk neve Judit lett.

Én nem akarok vitatkozni, az érdekel, TE miért akarsz vitát.

Látom, a nevedet már eltüntetted. :) Zseni vagy.

nálunk viszonylag nehezen ment :) férjem első perctől a saját nevét szánta, én még a terhesség elején álmodtam egy kisfiúval, akinek a nevébe beleszerettem. mondhatni megálmodtam a nevét. aztán kiderült, hogy fiú, átfutottuk a neveket ezerszer, kiírtuk mindketten mi az ami tetszene majd összehasonlítottuk, de nem volt egyezés, így mindkettőnknek maradt az elején kiválasztott név.

megállapodtunk abban, hogy 2 neve lesz, de mégse hívják úgy mint apját így az ő neve lett a 2.

soha nem használtuk a 2. nevét, az én általam megálmodott nevet imádja, rá is illik, szerintem ha nagykorú lesz leveteti a 2. nevét :)

Nálunk szerencsére jól jött ki a dolog.

A párom anno kijelentette, hogy ha fia lesz az X lesz a keresztneve. Igazából nem vettem zokon, nem vitáztam vele, nekem is tetszik nagyon, hát legyen. :)

Én meg elmondtam, hogy mindenképp szeretném 2. névnek adni édesapám nevét, ez legyen Y. Viszonylag régi név, ma már nem túl divatos, de azért nem is szörnyű, szerintem szép.

Hálisten, a párom is két nevet szeretne a gyerekünknek, mert elég gyakori vezetékneve van, illetve neki teljesen rendben van az én édesapám neve.

Végül aztán ő mondta, hogy legyen Vezetéknév Y X, mert így jobban hangzik, és majd a 2. nevét, az általa választottat használjuk.

Meg is tudtunk könnyen egyezni ebben.

Ha lányunk lesz, akkor közösen választunk két nevet.

Egyébként ha nagyon nem tetszett volna az általa választott fiú név, akkor nyilván harcolok vele. Ahogy ő is velem, ha nem tetszik neki a 2. neves ötlet.

Ezesetben kompromisszumos megoldásként egy 3. és 4. nevet választottunk volna. Szerencsére erre nem volt szükség.

Nekem meg tesómnak is anyukám adta a keresztnevünket, apukámé a vezetéknevünk.

Ha nekem lenne, a kötőjeles megoldás híve vagyok, így a nevet is együtt döntenénk el.

Ismertem egyébként olyat, akinek két keresztmeve volt és mindkét szülője azon a néven szólította, amit ő adott :)