A szüleim "túl egyszerűek". Mit tegyek?

Egyetemista lány vagyok (20). Édesapám kétkezi munkás Ausztriában, édesanyám háztartásbeli. Nem nézem le a saját szüleim emiatt, nem erről van szó. Nekik köszönhetem, hogy tanulhatok, nagyon hálás is vagyok érte. Viszont az a helyzet, hogy sokszor, mikor például nyilvános helyen vagyunk a bevásárlóközpontban (vagy étteremben) anyukám nem éppen tud "viselkedni". Hangosan ásít, nem teszi a szája elé a kezét vagy éppen csukja be azt, vagy szellent a sorok között vásárlás közben, mert hát "úgy sincs itt senki". Káromkodik 47 éves asszony létére, mint egy kocsis apukámmal együtt. Apukám imád politizálni, azt részletezve, hogy mennyire hülye, idióta mindenki, más emberek mennyire nyomorultak, csak ő a tökéletes, csak ő tud a legjobban dolgozni, bármit jobban csinál bárkinél. Mikor szépen próbáltam ezt elmagyarázni anyukámnak, hogy ezek a dolgok engem zavarnak, akkor letámadott, hogy ez van, ők ilyen bunkók, műveletlen parasztok meg én szégyellem őket, na meg csak én járok egyetemre. A dolog másik oldala pedig az, hogy megismertem egy srácot (29), akivel kezdenek komolyra fordulni a dolgok, kíváncsi a szüleimre, ellátogatna már hozzánk. Neki mindkét szülője egyetemet végzett, valamint ő maga is. Az imént említett dolgok miatt kellemetlenül érezném magam és sajnos nem merem bemutatni a szüleimet és a kapcsolat jövőjét is kétesnek látom emiatt.

Köszönöm a válaszokat!