Miért ilyen nehéz elfogadni hogy lassan felnövök?
21 éves vagyok.Még itthon élek a szüleimmel,testvéremmel.
Anyukámmal jó a kapcsolatom,ő modern gondolkozású.Viszont apukámmal nem a legjobb,ő régimódi inkább,beszélgetni se nagyon szoktunk,leginkább általános dolgokról tudunk.Nem is tudom miért alakult ez így az évek során...szinte úgy nőttem fel,hogy nem is nagyon beszélgettünk,amit nagyon sajnálok :(
3,5 éve van barátom.18 évesen jöttünk össze,ő az első barátom akit itthon is bemutattam,előtte is voltak,de őket sose hoztam haza.Még nem élünk együtt anyagi okok miatt,azonban tervezzük az összeköltözést 1-2 év múlva.
Elég sokat vagyok a pároméknál,és ő is nálunk.Viszont akárhányszor elmegyek itthonról mondjuk 3 napra,ennél többre nem szoktam(péntek,szombat,vasárnap) apukámnak mindig van valami aprócska megjegyzése,pl."már megint elmész","miért jössz olyan soká?","ilyen sok ideig nem leszel itthon?" és hasonlók.Baromi rossz érzés így elmenni otthonról.Nemrég elvoltunk 3 napot "nyaralni",vártam is már nagyon,mégis bennem volt egy rossz érzés,hogy most nem vagyok otthon,nem tudok segíteni,vajon apa mit szól.Tudom hogy nem kellene foglalkoznom ezzel,de annyira rossz kedvű leszek amikor ilyeneket mond.Barátom marasztalna még,hogy maradjak plusz 1 napot nála,sokat vacilálok,mert tudom hogy "megígértem" hogy mikorra megyek haza.Hülyeség az egész,tisztában vagyok vele,de ezt is tudom miért csinálja ezt apa.Félt,hogy elveszíti a lányát,ami már talán be is következett.
Nem tudom mi lesz így,ha elköltözöm itthonról.
Néha egyébként teljesen kétségbe von,és elkezdek azon gondolkozni,hogy lehet tényleg túl sokat vagyunk együtt?Heti 3,max. 4 nap szokott lenni,illetve 1-2 estét ott alszom,amdj jövök is haza reggel,vagy dolgozni megyek onnan.
Egyébként nagyon jó a kapcsolat a szüleim és a barátom között,nagyon szeretik őt,tudják hogy megbízható,felelősségteljes,nem léhűtő.
Nem tudom mit tegyek,hogy ne foglalkozzak ezekkel a "beszólásokkal".
Más szülő is ilyen nehezen fogadja el,hogy a lánya életében van másik férfi is,és egyszer majd elköltözik otthonról?
szinte mintha én írtam volna ezeket..
nekem is nehezen fogadják el. de mivel 1,5órára lakik a barátom ezért ha elmegyek hozzájuk,akkor úgy,hogy értelme is legyen, 2-3 napra. főleg mivel a busz is elég drága,nem éri meg máshogy mennem. nagyon nehezen akarták elfogadni és már nagykorúként nem akarták megengedni,hogy együtt aludjak vele és hosszabb időt töltsek vele. én hagytam is és szót fogadtam. aztán beszéltem a nagymamámmal,aki mondta,hogy most vagyok fiatal és ha találtam olyat akivel úgy érzem van jövőm,akkor menjek ahogy a szívem diktálja..és megsúgta,hogy a szüleim 18-19 évesen esküdtek és egyben költöztek össze...ami tényleg álszentség hogy nekem meg azt se akarták megengedni,hogy együtt aludjunk..
szóval nagy nehezen sikerült megértetnem velük,hogy szeretem a barátomat és vele akarok lenni. és még mi se tudunk anyagiak miatt együtt élni külön lakásban. de a barátom szülei rugalmasak és nem zavarom őket ha ott vagyok..szóval le kellett vívni 1-2 párbajt a szüleimmel de már nem nagyon szólnak komolyabban,hogy mit képzelek,hogy elmegyek 2 napra mondjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!