Kissé kezd elegem lenni anyukámból. Többi lent. (? )

Én is azt jabadlom, hogy egy tanárnal szólj, lehetőleg a gyermekvédelmisnek. Ha közvetlen veszêlyben érzed mahad, akkor a 112 segélyhívót hívd!

Viszont kérlek ne szaporíts macskákat ongyen se!

Nagyon érdekesek ezek az eszmefuttatások, amiket írtok, de az nem jut eszébe senkinek, hogy amúgy miből él a család? Csak nem a fóliázásból?...

Lehet, hogy diszfunkcionális a család, még azzal is egyetértek, hogy gyereket nem bántalmazunk. Éheztetni viszont ugyanolyan gáz, márpedig ha pillanatnyilag a "hülye paprika" a család egyetlen bevételi forrása, akkor azzal dolgozni kell, nem is keveset. Mindenkinek, ha enni akar, mert egy középkorú nő egyedül nem bírja.

És lehet, hogy apu cuki, de úgy tűnik, hogy az asszony hordja a nadrágot, nem azért, mert így akarja, hanem, mert muszáj neki, valakinek gondoskodni is kell a napi betevőről. 11 évesen ezt nyilván nem látja még át egy gyerek, mindenesetre elgondolkodtató, hogy apu az elképzelt lottónyeremény birtokában őt nem akarná magával vinni, mint ahogy az is, hogy apu önmagát nem lenne képes fenntartani válás esetén.

kedves utolsó válaszadó! én ezzel abszolút egyetértek, ezért is hangoztattam többször is, hogy az én tanácsaim csak abban az esetben működőképesek, ha a leírt dolgok valóban IGAZAK. ezt persze mi sosem tudjuk meg, hiszen ezt az egyetlen nézőpontot ismerjük.

abban az esetben, ha ez a nézőpont globálisan jellemző a helyzetre, akkor az egyetlen lehetőség, ha a gyerek felveszi a kapcsolatot a tanárjain keresztül a gyermekvédelmisekkel.

"Apa mindig azt mondja, hogy imádkozzak, hogy ne nyerjen a lottón, mert akkor elvál anyától, és elköltözik.. ( és ugye nekem anyával kellene maradnom ) "

Nekem is ez a mondat volt a legfurcsább az egészben. Nem az lenne a normális, hogy ha apukádnak lenne pénze, akkor vinne magával és kész???

Persze ez csak feltételezés. Utolsó előttivel értek egyet. Valószínűleg anyukád vállát nyomja az egész család megélhetésének problémája, a jelek szerint már több éve.

Nem írtad le, hogy előtte is ilyen volt-e, vagy folyamatosan romlik a helyzet, de nekem úgy tűnik, hogy túlhajszolt, feszült, és rajtatok vezeti le az összes feszültséget.

Apukáddal egyébként milyen volt korábban a kapcsolata?

A rossz műtét előtt volt munkahelye? Akkor normálisan éltetek, vagy anyukád már akkor is domináns volt a családban? Anyukád támogatta apukádat a pánikbetegsége leküzdésében? Egyáltalán tisztában van vele, hogy mit jelent ez, és hogyan lehet legyőzni?

Apukád próbál talpra állni, és esetleg biztos munkahely után nézni? Ezek azért fontos dolgok.

A lényeg, hogy ne hergeld tovább anyukádat, és eszedbe se jusson visszaütni. Ez csak rontana a helyzeten.

Inkább meg kellene próbálni elérni, hogy normális hangnemben lehessen vele beszélni.

Az lenne a megoldás, ha közeledni próbálnátok egymáshoz, és figyelembe próbálnátok venni egymás igényeit, kölcsönösen. Neki segítség kell, neked meg szabadidő. Valami kompromisszumra kellene jutni.

#23 "abban az esetben, ha ez a nézőpont globálisan jellemző a helyzetre, akkor az egyetlen lehetőség, ha a gyerek felveszi a kapcsolatot a tanárjain keresztül a gyermekvédelmisekkel." - miért, szerinted azzal mit ér el a Kérdező, ha bekerül a rendszerbe?

"A lényeg, hogy ne hergeld tovább anyukádat, és eszedbe se jusson visszaütni. Ez csak rontana a helyzeten." - ebben korántsem vagyok biztos... lehet, hogy egy ilyen fejlemény apukát is aktivizálná a határozottabb kiállás mellett... egyfelől... másfelől lehet, hogy ez anyukának is olyan lelki sokkot jelentene, amitől meghökken, és elgondolkodik...

Az van kicsilány, hogy itt nem csak anyáddal van gond, apád is egy s...ggfej. Elég gáz, hogy olyat mond neked, amit már fent többször is idéztek, ezzel is csak nyomást tesz rád. Ha elválnának a szüleid, valószínűleg le se szarna.

Egyébként én a helyedben megpróbálnám most már kibírni ezt a pár évet általános iskolásként, aztán valami jó messze lévő középiskolába iratkoznék, és kollégista lennék. Mást szerintem nem nagyon tehetsz. Ismerve a tanárokat, ha ezzel odaállnál eléjük, csak jól kiröhögnének és még dicsérnék is anyukádat, hogy milyen jó, hogy megtanít dolgozni. Pedig amit leírtál, közel sem normális.

#22

Az oké, hogy a paprikából élnek meg es segítsen a gyerek, de az, hogy hétvégén es nyári szünetben 5-kor (!!!!!) kelti fel a lányát az nem normális es hogy suli után megint ki kell mennie dolgozni es nem tudja kipihenni magát a gyerek es nem tud jól teljesíteni az iskolában az egyáltalán nem jo, lehet, hogy épp igy cseszi el a gyerek jövőjét