Apukám szerint túl sokat foglalkozok magammal, de én ettől érzem jól magam. Miért nem érti meg? Mi köze van hozzá?
Nem érti meg, hogy nekem szükségem van azokra, amiket teszek, ahová járok. Ezektől érzem jól magam.
Régen pl. duci voltam és utáltam, hogy amíg más bátran felvehet szép ruhákat, nekem marad a nadrág. Most pedig kiélvezem, hogy bátran felvehetek bármit, gondolkodás nélkül.
Apa teljesen más szinten él, mint én, anyáék, vagy akár a barátaink. Neki más dolgok a fontosak és én ezt el is fogadom. De én más közösségben vagyok benne és nekem az a normális, hogy nem itthon eszem, vagy hogy átgázolok az embereken a céljaimért.
Régen nincs az életemben, most pedig eszébe jutottam, de én már nem kérek belőle. Sokáig akartam, hogy foglalkozzon velem, de már lezártam ezt és rájöttem, hogy nekem van apám, csak nem a vérrokonom.
17 éves vagyok és az utóbbi években alig láttam. Most pedig előtört belőle az apai ösztön, de úgy érzem, hogy már késő...
16-os valaszolo vagyok :) 23 eves?! hu de oreg :D gondolom, sok elettapasztalata van mar. Majd akkor terjunk erre vissza, ha 33 eves lesz.
Amugy meg tok jo, h anyukad is ad a kulsejere, de mit er vele?! Apad otthagyta...vagy legalabbis nem vele el, gondolom, elvaltak, es anyukad ott van egyedul, vagy esetleg vmi uj parkapcsolatban, ami ki tudja, milyen, de nem hinnem, h felhotlenul boldog.
Ha valasztanom kene, h annyira dok a kulsomre, h mindenki megbamul az utcan, de ott vagyok elvaltan nemtom hany gyerekkel es akozott, h kevesebb idom van magamra, de a parom meg velem van es szeret es egyutt neveljuk a kozos gyerekeinket, akkor inkabb ezt averziot valasztom.
Felre ne erts, en sem az igenytelen kategoriaba tartozom. Tudnek villogni en is azzal, h a legnagyobb cegek reklamarca voltam, meg 1 evig volt a pasim Magyarorszag egyik legkeresettebb ferfimodellje...Csak eppen ez nem tesz boldogga. Vagy amikor ott vagyok egy allasinterjun, ahol szakmaba vagoan kerdeznek, akkor senkit nem erdekel az, h minden hajszalam tokeltesen all-e.
Megegyszer, nem azt mondtam, h ne foglalkozzon az ember magaval, hanem azt, h masra is forditson idot, m az talan jobban megeri...De ugyis megtudod, ha majd koppansz :)
Igazából rájöttem, ahogy a többi kérdést itt böngészgettem, hogy nagyon kevés felhasználó van, aki tényleg normális. A legtöbben itt vezetik le a nap folyamán felgyülemlett stresszt és tipikusan azok a középszerű polgárok, a jól ismert magyar mentalitással.
Nem várhatok segítséget Tőletek, hiszen nem vagytok olyan helyzetben, mint a családom, vagy a barátaink. Szóval ami számunkra átlagos, az nektek elképzelhetetlen.
Jöttök itt azzal, hogy anyukám biztosan boldogtalan párkapcsolatban él, meg hogy otthagyta apa. Még jó, hogy ez pont fordítva történt és ő hagyta ott apát, mert ha ezt nem teszi meg, lehet, hogy mi is egy 2 szobás panelban élnénk. És igen, biztosan nagyon boldogtalan anya a több, mint 10 éves házasságában, amikor 2 pici féltestvérem is van.
Szóval rájöttem, hogy kár volt itt segítséget kérni.
Nem középszerű kispolgár mindenki, aki szerint vannak értékek a szépségen túl is. ;)
16-17 évesen én is jól néztem ki. Feszes volt mindenem, akármit vettem föl, jól állt rajtam. Sosem fáradtam el, a testem akkor működött a legjobban egész életemben. Most sem vagyok öreg, 30 leszek idén, de messze nem olyan már a külsőm. Drága krémeket, kozmetikumokat használok, mégis szarkalábas a szemem. Az első gyerekemet várom, mindent megtettem ellene, mégis tele van csíkokkal a hasam. Rossz érzés nagyon, de ezek ellen nem tudsz mit tenni, a tested változik, ahogy telik az idő, és megélsz egyet s mást.
Ami miatt viszont ez nem annyira zavar, az a férjem. Tudom, hogy kétszer ennyi csíkkal és szarkalábbal is ugyanúgy szeretne, és akkor sem hagy el, ha nem nyerem vissza a szülés előtti alakom. Mindent meg fogok érte tenni, hogy a lehető legjobban nézzek ki, de sose leszek már olyan, mint 16 évesen, ezt tudomásul kell tudni venni.
Az évek feletted is elszállnak egyszer, ha a külsőségekre alapozol mindent az életben, akkor nagyot csalódhatsz. Ezek múló értékek, mert az idővel változnak. A leggyönyörűbb nők is megöregszenek és meghalnak, ugyanúgy, ahogy a csúnyák. És bizony, a gazdag ember is ráncos lesz és öreg, nem ám csak a kispolgár, nehogy azt hidd. ;)
Boldog csak akkor leszel, ha olyan társat találsz magad mellé, aki önmagadért szeret, és akit te is saját magáért tudsz szeretni. Ez persze lehet egy jóképű milliomos is, nem arról van szó, hogy csak szegényen lehetne boldog az ember, félre ne értsd, nem erről szól a történet! A gond az, hogy láthatóan te _csak_ külsőben és pénzben gondolkozol, ami viszont az idővel elveszik, és akkor nem marad helyette semmid.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!