Apukám szerint túl sokat foglalkozok magammal, de én ettől érzem jól magam. Miért nem érti meg? Mi köze van hozzá?

Az a része érthető, hogy az apád eddig nem foglalkozott veled, így te meg nem vagy különösebben kíváncsi rá, bár úgy gondolom, soha nem késő a másiknak esélyt adni, és persze magadnak sem.

Sosem értettem azokat, akik igényességről beszélnek (vagy azt sugallják), ezért tökéletesre "csiszolják" a testüket, nem vesznek fel akármit, nem esznek akármit, nem állnak szóba akárkivel, de a jellemük, a belső életük olyan szegényes, olyan (nem a jó, "letisztult" értelemben) egyszerű, hogy az ember csak a fejét kapkodja. Ez lenne az igényes ember?

Átgázolni embereken nem menő. Ahol igen, az a közösség az első adandó alkalommal, mint egy koszos zsebkendőt eldob. Az ilyeneknek addig vagy jó, amíg -így vagy úgy-hasznot látnak benned, amíg nem szorulsz segítségre.

Én a kamaszgyerekeimnek azt szoktam mondani, amikor már túlzásba viszik a hülyegyerek-szindrómát: Most azt hiszed, vagány voltál, pedig szimplán csak bunkó.

Lefordítva erre a kérdésre: különlegesnek, felsőbbrendűnek érzed magad apádhoz képest, de ha az, "hogy átgázolsz embereken" nemcsak egy kamaszos vagánykodó odavetett szöveg volt, akkor nem sokban különbözöl az apádtól.A jó hír azonban, hogy változni soha nem késő.

"vagy hogy átgázolok az embereken a céljaimért"

Ezt azért ne mondogasd, mert negatívabban hangzik, mint amilyen valójában. Az emberek közti versengés természetes, egyes területeken ezt lehet teljesen sportszerűen is (pl. sportverseny, tanulmányi verseny), de pl. a legtöbb munkahelyen is vezető pozícióért már kicsit lavírozni kell.

Ha apád jó pár évig nem nagyon keresett, most meg igen, akkor nyugodtan kérdezz rá, hogy most miért lettél neki újra fontos.

9: köszi, jobbá tetted a napom! :)))

Kicsilány, nagyon menő dolog ám mások pénzéből szép ruhákban járni, meg étteremben eszegetni. Majd akkor legyél erre büszke, ha a saját pénzedből vagy erre képes, addig szerintem érdemesebb lenne szerényebben hozzáállni a családodhoz. Vagy a másokon való átgázolásba az is beletartozik, hogy a szeretteidet is kihasználod anyagilag?

Szerintem azzal nincs gond, ha sokat foglalkozol magaddal, addig, amig ez nem megy annak a rovasara, ami fontos az eletben, mint pl. az, h ne csak a kulsodre szanj idot, hanem az elmedre is. Most meg konnyu dolgod van, m 17 evesen baromiria mikorkornyezetben elsz, gimibe jarsz, van par baratod, akik hasonlo koruak. Csak aztan majd kikerulsz az eletbe a gimi utan, es ott fogsz pofara esni, m rajossz, h a kulso nem minden. Egy ilyen jellemmel meg, h masokon atgazolsz, nem lesz konnyu dolgod, az tuti. Ugyanis masok is vannak hasonlo jellemmel, es ha Te nem vagy tekintettel, akkor ok sem lesznek.

Birom amugy a tiniknek ezt a vilagmegvalto, fuggetlensegre torekvo gondolkodasat, h "ok felnottek, nem 12 evesek, a szulok ne szoljanak bele az eletukbe stb."...Csak azt felejtik el, h nem a sajat penzukbol oltozkodnek, esznek, kozelekednek stb.

A szulok nemhiaba latjak el tanacsokkal az embert. En is hasonloan nagyszaju voltam 17 evesen, aztan visszavettem egy ido utan, m sajnos az elet megtanitja 1-2 dologra az embert...En is felhaborodtam, ha apan beszolt vmiert, de o elintezte azzal a megjegyzessel, h "Te meg csak most mesz oda, ahonnan en mar jovok." Es qrvara igaza volt. Ez nem feltetlenul okoskodas, amit a szulo csinal, hanem megosztja az elettapasztalatat, amivel nem kell egyeterteni, de meg lehet hallgatni, es el lehet rajta gondolkodni, mar ha van par perced, mikozben rohadtul magaddal vagy elfoglalva :D Hajra!!

De, egy kérdésből pontosan meg lehet állapítani, hogy milyen intelligens a kérdező.

Szóóóval: [link]

További jó éttermezést.