Beszéljek a lányom fejével, ha nem foglalkozik az újszülött unokámmal? Mit tudnék tenni?

4 hete jöttek haza a kórházból, de úgy viselkedik vele, mintha nem is az övé lenne.

Én kelek hozzá éjszaka, mert a lányom azt mondja, hogy muszáj aludnia, mert összeesik a fáradtságtól. Magára csukja este a szobaajtót és reggel 10-ig nem is nagyon látjuk. Felveszi a picit napközben, meg körülötte van, de pl. a kakis pelenkát csak akkor cseréli ki, ha nagyon muszáj, sétálni sem viszi magától, viszont ha jönnek a barátnői, akkor kiöltözteti és boldogan fotóztatja. Mondtam neki, hogy felesleges százezer feletti összeget babaruhára elszórni, mert heteken belül kinövi. De csak megsértődött, hogy ő nem fogja a lányát pizsamában tartani egész nap és ne szóljak ebbe bele, mert igenis fontos, hogy mi van rajta.

Úgy volt, hogy augusztus végén a párommal elutazunk kettesben nyaralni, de már gondolkozom, hogy inkább lemondom, mert a lányom úgy viselkedik a saját gyerekével, mintha egy csepp anyai ösztön sem lenne benne. Éli ugyanúgy az életét, eljárkál barátnőzni, vásárolni, aztán ha éppen ráér, akkor az unokámmal is foglalkozik, aztán ki van borulva, hogy nálam hamarabb megnyugszik a pici.

A párom szerint ne teremtsem le ezért, hiszen fiatal, furcsa ez a helyzet neki, hiszen mindig imádott menni és élni, de akkor is... Nem viselkedhet ugyanúgy, mint a baba előtt.

Vagy rosszul gondolom és tényleg idő kell neki?