Hogy tegyem erősebbé a kapcsolatot apa és én köztem, ha a felesége utál?

Apám nőtt fel hasonló körülmények közt. 12 éves volt, amikor akkor 40 éves jól szituált apját (aki addig mintaapa volt) meghülyítette egy 22 éves k... pincérnő (üdülőben dolgozott, vadászott a jól szituált férfiakra).

Apám már gyerekként is elég önérzetes volt, lenézte apját, amiért egy k...ért otthagyta 3 gyerekét, annak a k...nak nem pitizett soha. Párszor még tizenévesként szóvá tette apjának, hogy a kötelező gyermektartást sem kapják meg mindig.

Szerintem a nőjével ne akarj jóba lenni, azzal csak magadat aláznád meg. Apádat se nagyon idealizált, legjobb esetben is egy jó indulatú, de gyenge jellemű ember, ha most gazdasági erejéhez mérten nem támogat tisztességesen.

Aki gyerekei kozott kulonbseget tesz az szinten. Sose ertettem az olyan ferfiakat akik ugy neznek a gyerekre, mint a no valami tartozekara, az ilyenek miatt itelik sokszor valaskor a nonek a kozos gyereket.

En apakent soha nem tudnek kulonbseget tenni a gyerekeim kozott, meg akkor se ha ugy hozna az elet, hogy lenne valamikor egy egy masik notol.

Az, hogy ket felnott ember hogy viszonyul egymashoz, egy valasztott kotelek, amit ha a ket ember akarja fel is lehet bontani. A szulo es a gyerek kozotti kapocs nem ilyen, a gyerekem mindig a gyerekem marad, akarmilyen is a viszony az anyjaval.

Ha a közös gyerekekért minden megtesz, érted meg nem, az már éppen elég jellemhiba. Apám apja is új nőjétől származó gyerekének és nevelt gyerekének mindent megadott, apám anyjának meg a 3 fia neveléséhez csak a törvényesen járó gyerektartást küldte.

#11

17 évesen szerintem inkább pasit keress magadnak, ha ilyen hiányt érzel az életedben.

Apukáddal meg tartsd úgy a kapcsolatot, ahogyan lehet, a helyedben nem táplálnék illúziókat az iránt, hogy ez a helyzet még megváltozhat.