Apa haragszik rám, hogy békítsem meg?
Mióta anyát elvesztettük, apa valahogy megváltozott. Szinte soha nem mosolyog és nagyon sokat veszekszik, szinte mindenkivel. Tényleg nagyon igyekszek mindent megcsinálni, de semmi nem jó neki, tegnap, amikor odavolt dolgozni, főztem. Krumplipürét csináltam rántotthússal, meg mellé egy kis alma levest. A levesbe véletlenül korán raktam bele a cukrot és kicsit megkaremalizálódott. Amikor észrevette elkezdett velem ordibálni, hogy mi a fenének nem tudok odafigyelni arra, amit csinálok vagy akkor miért nem mondom, hogy nem csinálom és akkor megcsinálja ő inkább. Erre nagyon dühös lettem és az egész levest kiborítottam a mosogatóba, hogy akkor csináljon ő meg mindent. Később már nagyon megbántam és próbáltam tőle bocsánatot kérni, de úgy tett, mintha nem is léteznék, ma reggel is úgy ment el, hogy hozzám se szólt, még kávét se ivott, pedig mindig szokott reggelente. Nem tudom, hogy tudnám megbékíteni. Nagyon rossz, hogy nem szól hozzám. Tegnap is szinte egész éjszaka sírtam.
15/L 😢
anyai nagymamával nem kell törődni, van elég bajotok, nem kell egy gonosz vénasszony károgása hozzá
Apukád fájdalmában, a veszteségtől ilyen, fog változni. Valószínű a veszekedés után ő is magában rájött, nem kellett volna veled kiabálni. Most meg nem tudja, hogy tegye jóvá, azért hallgat. Segítsétek egymást, erősödjetek meg, akkor anyukád az égből szeretettel mosolyog rátok.
15 évesen még neki kellene gondoskodnia rólad, nem pedig fordítva. Az, hogy így próbálsz neki kedveskedni, összetehetné a két kezét, hogy ilyen lánya van. Inkább neki kellene bocsánatot kérnie, nem neked! Lehet, hogy én megpróbálnék ugyanúgy nem szólni hozzá, hátha akkor észbe kap.
Nyilván nem könnyű egy ilyen tragédiát feldolgozni neki, plusz férfiként lánnyal maradni, lehet pánikba esett hogy mi lesz most, és így reagálja le. De neked ugyanúgy nem könnyű. Persze nem tudni mikor veszítettétek el anyukádat, előtte milyen volt a kapcsolatod apuddal, stb....Sajnos abból. amit írtál úgy látszik, nem nagyon tudsz vele beszélgetni. Ezért szerintem is mindenképpen kérd egy pszichológus segítségét, így könnyen a kapcsolatotok bánhatja. Esetleg egy gyász-csoportba is célszerű lenne elmennie.
Mivel nem te vagy a hibás (sőt!), 95%, hogy nem is rád haragszik, egyszerűen még túl nagy a fájdalma. Persze nem lenne szabad rajtad levezetnie.
Nem megbékíteni kellene, hanem a fájdalmat "feldolgozni".
Azt mindenesetre szépen, nyugodtan a szemébe mondanám, hogy ne rajtam vezesse le a gyászt. Ha olyan típusok vagytok, hogy a beszélgetés segít, akkor beszélgessetek. Ha még olyan friss a fájdalom, és apád olyan típus, akkor egy ideig inkább térj ki az útjából, legfeljebb akkor szólj rá, ha önsorsrontásba kezdene (pl. ivás vagy tartós depresszió)
Részvétem, neked is nehéz lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!