Az-az érzésem, hogy a szüleim szeretnék ha belebuknék (? )

Nem hinném, inkább csak reálisabban látják a világot, mint te!

Ezen a pályán, amit elképzeltél magadnak, csak a nagyon nagyon nagyon tehetségesek érhetnek el olyan szintet, amiből meg is lehet élni. Ezt ők tudják, és a csalódástól akarnak megóvni.

Ez rengeteg csaladban igy van. A muvesz elet nem kifizetodo csak keveseknek jon be. A szuleid csak azt szeretnek, ha lenne biztos allasod a jovoben. Neked szeretnenek jot viszont azt is meg kellene erteniuk, hogy almod a zeneles.

Most vagy azt valasztod, hogy egy olyan szakmad lesz amit nem szeretsz csinalni de (talan nem Magyarorszagon) meg tudsz elni belole es eleget teszel a szuleid akaratanak, vagy azt csinalod ami a szived vagya viszont rizikos (de izgalmas) utat jarsz be es eselyes, hogy haragban leszel a csaladoddal.

Én is zenésznek készültem.

Gyermekotthoni nevelotanar lettrn, pedig a Zeneakadémiaig jutottam.

Akkor van esélyed ezzel elhelyezkedni, ha nagyon tehetséges vagy, és meg inkabb jól tudsz terpeszteni.

Nem azt mondom hogy ne csináld, csak legyen mellé valami masik lehetőség, ahova nyulhatsz, ha ez nem jonne össze.

Ja, es készülj fel, hogy a konziban es az akcsin már versenyistálló van, nem az h élvezzük a zenét. (nem véletlen, h amióta otthagytam az akcsit, nem vagyok hajlandó hangszert venni a kezembe.(

Nem ezt írtam. Ahogy feljebb is írta valaki a SAJÁT tapasztalatait, a zeneakadémiát végzettek közül is sokan mennek kényszerből máshová dolgozni. Ez a realitás.

Tehát a kérdés az, hogy ha nem sikerül profi zenésznek vagy zenetanárnak lenned, akkor szeretsz-e annyira zenélni, hogy a megélhetés kedvéért elmenj mondjuk lakodalmas zenésznek?

Én mindig is azt mondtam, hogy a legfontosabb, hogy az ember olyan munkát találjon magának, amit szeret. Gondoljunk bele: ha az embernek olyasmit kell napi 8 órában csinálni élete végéig (vagy legalább is hosszú évekig), amit nem szeret, vagy egyenesen utál, az pokoli dolog.

Sőt, ha még nem is megy neki jól, akkor ezzel pont, hogy elkönyvelhetjük a biztos bukást.

#3: Pont ezért duplán nem tennének neki jót, ha ráerőltetnék azt, amit nem is szeret, és nem is tud.

#6: Igen, zenésznek tényleg nehéz elhelyezkedni. De azért zenetanárnak közel sem annyira. Ameddig léteznek zeneiskolák, addig zenetanárokra is szükség van.

Végül a lényeg: ez nem úgy megy, hogy gondolok egyet, akkor informatikus leszek, és másnapra már ott is terem a fejemben minden, az SQL-től elkezdve az alogritmizáláson át a Cisco-routerek konfigurálásáig. Ha valakinek nincs érzéke és affinitása hozzá, akkor ha megfeszül, se lesz belőle jó informatikus.