Helyesen cselekszik a szülő, aki így neveli a gyerekét?

Szerintem nem helyes, hogy ezeket mondja neked. Mondom ezt úgy, hogy időről időre mégis így érzem, tulajdonképpen eddig még mindenkiben csalódnom kellett bármiről legyen is szó, viszont a gyerekemnek akkor is azt fogom tanítani, hogy igenis higgyen az életben. Persze naivnak sem szabad nevelni, legyen tisztában azzal, hogy vannak emberek, akikben nem szabad bízni, de a szülő dolga, hogy helyes ítélőképességet alakítson ki a gyerekben, függetlenül attól, mennyit csalódott, vagy milyen rossz tapasztalatai vannak.

22/L

Az a baj, hogy amíg gyerekekről van szó, bizony könnyen kijátszhatóak és sok gyerek tűnik el emiatt.

Amikor már megtanulod, hogy vannak igenis rossz emberek és vannak igenis jó emberek és a legtöbb az a kettő között van, akkor már nem kell bizalmatlankodnod. De addig, ha cukrot adnak, ne fogadd el!

Nézd meg kérlek ezeket a videók egyikét és gondolkozz el, hogy vajon most akkor mi a szitu?

https://www.youtube.com/watch?v=-kVkKBYMu3c

https://www.youtube.com/watch?v=b5P1nhcweFI

Bizonyos korig az idegenektől való védelem szükséges

Megint egy kor felett, amikor már tud magára vigyázni a gyerek, meg lehet neki mondani, hogy kikkel kell vigyáznia, és kikkel szabad leállnia, akár az utcán is.

Nem attól fog lélekben sérülni, hogy 14 éves koráig nem mer idegenekhez oda menni.

De idősebb korban a szocializálódás fontos. És amit írsz, hogy a megvolt a saját koncepciója arról, hogy még a barátaid is el fognak árulni, az nem egy ideális kép. Ez valószínű azért van, mert sok csalódás érte és ő nem tud bízni senkiben. Ettől még ő nem akar rosszat, nem akarja, hogy sérülj, hanem pont az ellenkezőjét akarja. Az, hogy mit tesz, azt csak a végeredmény dönti el.

A barátoktól való távoltartás és az diszszociálissá (társaság mentessé) nevelés nem jó dolog, inkább a barátok elhessegetése helyett a megismerésük lenne célravezető mindkét félnek, akár egy zsúr, akár egy kirándulás szervezésén keresztül. Ha ez a szülőnek nem jut eszébe, és a gyerek picit öntudatos, kérheti a szülőt, hogy ismerje meg előbb azokat, akiktől el akarja tiltani, és had jöjjenek át egyszer a többiek Activityzni, vagy ha van kert és abban tűzrakó hely, akkor tábor tüzet rakni.

"Tényleg ilyen elvek mellett kell felnevelni egy gyereket..."

Minden szülőnek vannak hibái. Mégis szülő nélkül, nevelőotthonban, vagy egy szemetesbe dobva szerintem több kárt szenved mindenki, mint egy túlaggódó szülő mellett, aki amúgy biztosítja a megélhetést és a tanulást. Igen, a szülők elrontják a gyerekeiket, okoznak sérüléseket. Akinek csak ez jut, az nem szerencsés és egy életre megkeseredhet, ellenben, akinek a kár okozás nincs nagy arányban (ex has 10% alatt van), annak több jót ad a szülő, mint, amennyi kárt okoz. Ha ez utóbbi esetben a gyerek ezt nem képes felfogni és csak a rosszra AKAR emlékezni, akkor érdemes egy pszichológust felkeresni.

Az áldozat eljátszása gyakori az olyan édesanyáknál, akiknek a partnere nincs jelen, vagy nagyon elhanyagolja őket, és ezért a saját érettségi szintjükön nem képesek megosztani másokkal az örömeiket, gondjaikat és ez BENNÜK hagy nyomot a gyereknevelés során. Szóval egy gyerek is tud úgy viselkedni (szintén nem szándékosan), hogy a szülő később sérült marad. Erre is a pszichológus tud segítséget nyújtani, ha már nincs mellette saját korabeli, akivel meg tudná beszélni.

Valószínű, hogy ő az összes barátjában, ismerősében csalódott és ezért mondja ezeket Neked.

Valamilyen szinten muszáj megbízni emberekben eleinte, egyébként egy magányosan eltöltött élet fog várni.

Természetesen a kellő óvatosságnak is meg kell lennie, hogy ne tudjanak kihasználni, átverni.

Olykor az arany középutat nehéz lehet megtalálni...

Én is bizalmatlan lehetnék mindenkihez, mert az eddigi "barátaim" kizárólag akkor kerestek ha segítenem kellett, valamint volt akiről 5-6 év után derült ki, hogy kihasznál, átver, miután a kapcsolat megszakadt, bizalmas információkat közölt rólam másoknak...

Ennek ellenére próbálok bizalmat adni az újonnan megismert embereknek és igyekszek senkit nem átverni, senkinek nem hazudni (még így, neten, anonim módon sem).

Nagyon nem helyes.

Szülőként mondom, hogy borzasztóan nehéz megtalálni az egyensúlyt abban, hogy a gyermek ne legyen naiv, kihasználható, de azért ne alakuljon ki görcsös bizalmatlanság sem. Én próbálom elmondani neki, hogy igenis vannak veszélyek, de attól még az emberek többsége jóindulatú. Inkább arra tanítom, hogy ő maga vegye észre, ha valaki kihasználja, vagy visszaél a bizalmával.

Nem helyes.

Ő biztos ezek miatt sokat sérült és próbál megvédeni, de ez neked nem jó. Nem mindenki rossz ember. Vannak jók és rosszak.

Kell bízni az emberekben,ha nem is mindenkiben. ;)

És az tény hogy ők soha nem ártanának neked, de lehet van más is, aki soha nem ártana neked. ;)