Szerintetek miért ilyen a barátom viselkedése?
Nagyon csúnyán beszél az anyukájával, amit a saját fülemmel hallok amikor ott vagyok náluk, vagy mikor telefonon beszélünk és az anyukája bemegy valamiért a szobájába.
Persze az anyukáját sem kell félteni, mert megszidja, ha csúnyán szól hozzá.
Velem szemben is van, hogy megüti ezt a hangnemet, például, mikor állnánk be az udvarra az autóval és megkér, hogy nyissam ki a kaput, én meg szenvedek vele, mert nem érem fel a zárat, akárhogy nyújtózkodom és annyi idő alatt ő már vagy 10x kinyitotta volna, aztán mikor visszaülök az autóba megkapom, hogy mennyire haszontalan és magatehetetlen vagyok..
Mostanában ezekről már kezd leszokni, mert eddig azt hitte mindenféle következmény nélkül beszélhet így velem, de most már megkeményítettem magam :)
Szóval, szegénykémnek nincsen apukája (mindegy miért, a lényeg, hogy sosem volt előtte egy valaki, aki betöltse az apa szerepet) és én arra gondoltam, hogy mivel nem volt kitől látnia még kisebb korában, hogy hogyan kell beszélni a lányokkal, anyukával ezért viselkedik úgy ahogy.
Ez helyes feltételezés szerintetek? Mit gondoltok?
Fél év után elég szépen kibontakoztunk, töltöttünk hosszabb időt is kettesben, a későbbiekben nem érhet nagyon meglepetés, igaz?
1. Attól, hogy ninc apja, még nem kellene ennyire bunkónak lennie.
2. Alapesetben azt mondják, hogy nézd meg, hogy an viselkedik az anyjával, és akkor látni fogod, milyen lesz veled, ha elmúlik a nagy lángolás.
3. A helyedben igen alaposan meggondolnák, hogy akarok-e ilyen életet, ahol folymatosan csak kiabál veled meg esetleg még bántalmazni is fog.
Isten irgalmazzon az apa nélküli "férfiaktól" valahogy egy sincs még betörve, hacsak nem az anyuka vállalja magára ezt a szerepet, bár ez nem jellemző. És ilyenkor ráadásul sérül is a nőkhöz való viszonya.
Idővel kap elég pofont az élettől, csak bírd ki addig...
Ha mar most szoban agressziv akkor konnyen lehet kesobb amikor mar nem lesznek meg a mostani lelki gatak sokkal kemenyebb stilusra valt.
A helyedben lepnek de messzire. A bunkok soha nem valtoznak meg.
Az én barátom is mindig igy beszélt az anyukájával, de ez náluk kölcsönös volt, tehát az anyuka is nagyon csúnyán beszélt a párommal. Folyton üvöltve kommunikáltak, ezt hallván el is gondolkoztam, hogy jó lesz-e igy nekem, bár velem szépen beszélt.
Összeköltözés után ismerhettem meg őt teljes valójában. Természetesen velem szemben is megengedte magának ugyanazt a hangnemet. Sok türelem kellett hozzá, hogy leszokjon, sokszor én is kiakadtam, és megmondtam neki, hogy hol és kivel beszéljen igy. Most kb 2 év együttélés után elmondhatom, hogy végre normális ember módjára kommunikálunk. Az anyukájával sem kiabál már, mióta évi 2-3 találkozás kivételével telefonon beszélgetnek.
Tehát te is számithatsz erre a bánásmódra, aztán vagy változik valamennyire, vagy nem. Minden esetre mindig állj ki magadért.
Aki ezt a bunkó stílust szokta meg, az így fog kommunikálni veled is, ha már a púderozós részen túl vagytok, sőt, már most is kaptál ízelítőt. Vagy lesz türelmed erről "leszoktatni" vagy keresel egy olyan embert, akibe szorult némi intelligencia, és emberi módon kommunikál a másikkal.
Az, hogy a saját anyjával milyen stílusban beszél, mindent elárul róla, a neveltetéséről. Az ilyet nehéz "kinevelni", főleg, hanem hajlik rá.
Nem helyes feltételezés, hogy az apa hiánya miatt, csak védeni akarod a védhetetlent, hogy egy bunkó paraszt a barátod.
Lesz még meglepetésben részed szerintem is.
Normális pasit nem találtál?
Nagyon rossz volt olvasni a kommenteket :(
Amúgy nagyon szeret engem, ezt biztosan tudom és érzem.
Az anyukája is megmondta már neki, hogyha ilyen paraszt módon beszél rövid időn belül ott fogom hagyni.
De én nagyon szeretem és nem szeretnék nélküle lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!