A nőknél nagyobb hátrány a gyerek, mint a férfiaknál?

Lehet önzőnek titulálni egy nőt azért, mert nem szívesen kezd egy 3 gyerekes apukával. Ugyanakkor én azt is el tudom képzelni - magamból kiindulva - hogy a nő nem elsősorban magára gondolva utasít vissza egy ilyen férfit. Vegyünk téged kérdező: azt írod, hogy te egyedül kényelmesen megélsz a fizetésed 50%-ból. Oké. És még 3 ember? Tegyük fel összejössz valakivel, családot terveztek. Vajon a fizetésed másik 50%-a nem fog hiányozni, ha hirtelen nem egy, hanem 3-4 ember eltartása van benne? Az első házasságodból született gyerekeidtől meg nyilván nem fogod elvenni azt a pénzt. Én legalábbis ebből indulok ki, azokról a gyerekekről ugyanúgy kell gondoskodni, sosem várnám el, hogy miattam másik 3 adjon leljebb a színvonalból. Ugye máris érthető, ha egy nő inkább nemet mond? A másik lehetőség: van már három gyereked. N+1 példát lehetne hozni arra, mikor a férfi nem akar többet, hiába van szó az előző házasság gyerekeiről. Értem én, hogy adott esetben neked ez nem jelentene problémát (bár szó még nem esett róla), de egy nő agyában akkor is ezek az első gondolatok. Vajon nem elég e neki 3 gyerek? Vajon elég lesz e az a pénz, akkor is, ha ikreink lesznek? Mi van, ha az exnek több pénzre lesz szüksége a gyerekek miatt?

Btw: a környezetemben úgy tapasztalom, hogy az elvált nőknek nehezebb és nem a férfiaknak. Minekután 99%-ban a nők nevelik a gyerekeket, így egy jövendő férfinak azt is vállalni kell, hogy hirtelen lesz az exed esetében 3 gyereke. Az állatvilágban sem igen találni olyan, ahol a hím felneveli egy másik hím kölykeit. Az embernek is meg kell küzdenie az ellenérzéseivel.

18: ja, az én elvált apám is nagyon szerette hangsúlyozni, mennyire szeret minket, csak éppen nem volt ott velünk, soha nem volt mellettünk, amikor igazán szükség lett volna rá, nem lehetett rá számítani.

Egy ötgyerekes anyuka mondta nekem egyszer -- lehet, hogy igaza is van, ki tudja --, hogy egy gyereknek nem arra van szüksége, hogy "anya nagyon szeret engem", meg "apa nagyon szeret engem", hanem "anya és apa nagyon szeretik egymást".

Abból kiindulva, hogy naponta van itt is "már megint nálunk vannak a párom előző házasságából származó gyerekei, én ezt nem tudom elviselni" típusú kérdések, tényleg nem lehet könnyű...

Gyerekkel nyilván nehezebb társat találni, DE: aki ezzel együtt is elfogad, az tényleg elfogad. Nekem is van gyermekem, és bizony volt már emiatt részem visszautasításban. A mostani társamnak viszont nem gond egyáltalán, és tényleg jól megvagyunk. Azokkal nem kell foglalkozni, akiknek nem felelsz meg úgy, ahogy vagy...

Mindig úgy voltam vele, hogy inkább jönnék össze olyan férfival, aki maga neveli a gyerekeit, mint "hétvégi apukával".

Csupán azért, mert akkor mindig számolni kell velük. Akkor állandóak. Nincs olyan, hogy lefoglalunk egy nyaralást vagy színházat, megbetegszik valamelyik gyerek, és a másik kettőt hirtelen el kell látni. Hanem alapból családi dolgot tervezünk.

#21, bocs, de újabb 100%-os megerősítés a #9-re... tudod, azért szerencsére vannak olyan nők is, akik nem a jövőbeli eltartót, potenciális apának valót látják ilyenkor, hanem a férfit, akit valamiért vonzónak találnak.

Egyébként szerintem a lehető legrosszabb tanácsot adta a Kérdezőnek, aki szerint a 3 gyerekes elvált nők körében kellene keresgélnie, valójában ott a legnagyobb az esély a konfliktusokra, meg a hosszú távon nem működő kapcsolatra, mert mindkét nőnek a gyerekei lesznek az első három helyen, a férfinak meg a balek szerepe jut, akitől sokat várnak el, de keveset kap a másiktól.

Amikor én voltam a "2 gyerekes elvált" szerepben, nekem abszolút bejött az, hogy kerülöm azokat a nőket, akik az - akár reál, akár potenciális - apát látják bennem, és azokkal ismerkedem, akik a férfit... szóval, hogy-hogynem, rövid, de relatív mozgalmas keresgélés után stabil kapcsolatra leltem (majd 20 éve tart), és most a kérdés kedvéért megszámláltam, ha nem felejtettem ki valamit, gyerekes anyukával - persze a saját exemet leszámítva:) - összesen két db tipikus "egyéjszakás" ügyem volt - máig, azaz 50 éves koromra... pedig sem szép nem vagyok, sem gazdag nem vagyok...

Szóval tényleg ezen múlik, ki kell hagyni azt a réteget, aki "anyukában" meg "apukában" gondolkodik, a többieknél tök mindegy az ember gyerekes vagy gyermektelen volta, mert nem "férj és apának való"-ban hajtanak, hanem férfiban. Aztán, ha tartóssá és komollyá válik a kapcsolat, akkor majd kialakulnak ezek a dolgok is...