Hogy érhetném el hogy a családom ne húzzon vissza?

Szüleim és testvérem egész hétvégén itthon vannak és jóformán semmit nem csinálnak. Ki se mozdulnak a lakásból, csak egésznap a tévét bámulják. Szó szerint egésznap.

Nekem is viszont lenne motivációm egy csomó mindenre, kirándulni menni, színházba menni, sportolni vagy nyelvet tanulni.

Nekik is mondtam már, hogy menjünk el ide vagy oda, de mindig fáradtak és/vagy nincs kedvük. Így barátokkal megyek el ide-oda, de mindig úgymond beszólnak, hogy miért nem vagyok itthon sosem, miért megyek el mindig, miért nem vagyok velük, miért nem nézzük közösen a tévét.

Vagy most például elhatároztam hogy elkezdek németül tanulni (egyszer majd Ausztriában vagy Németországban szeretnék dolgozni), így egy csomót gyakorolok, olvasok, németül nézek filmeket stb. És ilyenkor is mindig mondják, hogy miért nem vagyok velük, miért nem megyek oda én is nézni ezt vagy azt a műsort (ilyen vígjáték sorozatok, vagy agyament vetélkedők, szóval ne gondoljatok semmi kulturálisabb műsorra).

És az a baj, hogy ez bennem lelkiismeret-furdalást okoz. Annyira bántó, hogy nem érdekli őket semmi, nem akarnak sehova menni, semmi. Elnézést a hasonlatért, de tisztára mintha vegetáló szobanövények lennének.

Én nem akarok ilyen lenni, de félek ezzel az érzelmi zsarolással visszahúznak.

A "költözzek el" megoldás a jelenlegi helyzetben nem opció.