Mit tegyek hogy végre normális legyen a családom?
Sziasztok.
Egy 17 éves lány vagyok, apával élek, anya külföldön él és csak ritkán látogat meg. A legtöbb dolgot nekem kell megcsinálnom, pl főzés, takarítás, mosás stb, ami nem is zavar, mert szívesen segítek. De mostanában kicsit megváltozott. Sokszor úgy jön haza, hogy miért nem csináltam már meg neki a kaját? Ez miért nincs a helyén, az miért nincs a helyén? Egész nap ráérek, semmi más dolgom nincs. Áh, csak suliban vagyok, fél4 körül érek haza, tanulnom is kell, plusz még neki is megfelelni mire ő hazaér.
Van egy bátyám, aki nem él már velünk, de ha valamikor véletlenül nálunk van, akkor apával együtt henyélnek, eszükbe nem jutna megmozdulni, és még én szolgáljam ki őket. Komolyan mondom a legtöbbször már valami rabszolgának érzem magam.
Plusz amikor anya itt van, folyton megy a veszekedés, mert azt állítja, apának biztos van egy új nője. Na ilyenkor órákon keresztül kiabálnak, én pedig inkább a szobámba zenét hallgatok. Próbáltam őket leállítani, de mindig én vagyok a hasztalan senki.
Egyedül csak nővéremre tudtam támaszkodni, mindig neki mondtam el minden bajomat, de sajnos ő sem nagyon tud mit kezdeni, mert ő sem lakik már velünk, pedig már nagyon gondolkozunk rajta, hogy ketten beszélünk velük, de úgysem hallgatnának ránk..
Augusztusban leszek 18, és a legszívesebben fognám magam, és elköltöznék mamámékhoz, mert velük jó a kapcsolatom, de apa folyamatosan leh_lyéz emiatt és mondta, hogy amíg nem lesz munkám + elég pénzem, addig nem megyek innen sehová.
Azt sem engedi meg hogy a barátom itt aludjon, valamint én sem náluk. Pedig már 2 éve együtt vagyunk.
Nem tudom ez mennyire szól bele, de apa rendőrként dolgozik és gondoltam ebből kifolyólag viselkedik így.
Már nagyon kezd elegem lenni ebből az egészből, de nem tudom mihez kezdjek..
válasza: válasza:
válasza: válasza:Amíg nincs pénzed, vagy más aki eltart nem sok mindent tehetsz. Mondani könnyű, hogy költözz el, de kivitelezni nagyon nehéz.
Inkább próbálj beszélni vele, és ne fenyegesd, mert azzal csak felbosszantod, és még rosszabb lesz. Egyik este, amikor már nyugalom van, ülj az ölébe, igen ugyanúgy, mint 4 évesen, és beszélj neki őszintén az érzéseidről, és hogy mennyire hiányzik neked az elismerés, és hogy milyen rossz, amikor nem segítenek valamiben.
Az együtt alvásban (valahol), egyetértek vele. Lehet, hogy rosszul csinálja, de félt téged.
Kitől olvadna el, ha nem, a kis hercegnőjétől??? Szerintem, ha ügyesen csinálod, akkor simán az ujjad köré tudod csavarni. Persze elmosogatni, porszívózni soha nem fog...
válasza:Valószínűleg a lusta és hatalommániás apukád miatt lépett anyukád.
Beszélj anyukáddal, tudd-e segíteni.
válasza:"Persze elmosogatni, porszívózni soha nem fog..."
És miért is nem????
válasza:"Egyik este, amikor már nyugalom van, ülj az ölébe, igen ugyanúgy, mint 4 évesen, és beszélj neki őszintén az érzéseidről, és hogy mennyire hiányzik neked az elismerés, és hogy milyen rossz, amikor nem segítenek valamiben."
Na, ez nálam kiverte a biztosítékot. A Kérdező majdnem 18 éves, jogilag cselekvőképes felnőtt ember. Értelmes, felnőtt emberek nem anyu-apu ölébe ülve próbálnak (megjegyzem enyhén MANIPULATÍV módon) elérni valamit, hanem rendesen, egymásra figyelmet fordítva beszélgetnek. Persze, szülők vagy sem, vannak emberek, akikkel ez nem vezet dűlőre, s abból a helyzetből már sokkal nehezebb kitörni, ha egymás véleményének tisztelete nincs meg, akár csak az egyik fél részéről.
Kérdező! Sajnos, az én apám és a bátyám is ilyen, teljesen elkényelmesedtek otthon, s egy szó nélkül tekintenek anyámra úgy, mint házi cselédre. Nem tudom, hogy ez más családokban mennyire megszokott, de én abszolúte nem látom normálisnak, hogy saját maguktól egy tányért nem képesek arrébb tenni.
Értelmesebb körökben ez valóban megoldható egy beszélgetéssel. Érvelj azzal, hogy nyakadon az érettségi, sokat kell tanulnod - ami feltételezem igaz is -, s örülnél, ha besegítenének a házimunkában, mert egyedül nehéz. (Bár én tapasztalataimból adódóan számítanék rá, hogy erre rácáfol, s nem ad igazat neked.) Pontosan azért is fontosabb most a tanulás, mert egy jó érettségi remek kiindulópont a jó felvételihez. Ha apukád valóban azt tartja előbbre valónak, hogy jól el tudj helyezkedni később, s meg tudj állni a magad lábán, meg kéne értenie, hogy most az érettségi minden házimunkával szemben elsőbbséget élvez. Persze, nem azt mondom, hogy hanyagold el teljesen, sőt.
Együtt éltek, egy ideig ez nem is változik még, s bár a leírásod alapján apád kissé keményfejűnek tűnik, biztos meg lehet találni vele a közös hangot, hogy legyen toleránsabb. Ha betöltöd a 18-at, teljes jogodban áll elköltözni, ha megteheted, hogy a mamádékhoz menj. Nem kényszeríthetnek maradásra. Ugyanakkor számolj azzal, hogy ilyen feldúlt családi viszonyok mellett, később már nehezebben, vagy talán egyáltalán nem engednek vissza a szülői házba, ha rászorulsz. Sajnos, tapasztaltam ilyet.
Anyukád semmiféle segítséget nem nyújt ezen felül, nem lát el tanácsokkal? A külföldön élés nem akadály a kapcsolattartásra. A nővérednek van saját családja, vagy egyedül, esetleg a párjával él? Talán az ő szava nagyobb hitelt nyerne ebben a helyzetben, hisz ő már kialakította a saját kis életét, a maga lábára állt. Jó ötletnek tartom, hogy közösen beszéljétek ezt meg.
válasza:- megszokta, hogy kiszolgálod
- a tesód szintúgy
1. nem kell eléjük pakolni semmit
2. takarítani sem
3. max. megcinálod a szobád, magadnak kaját és ennyi
Ha már koszban él, talán feltűnik neki, hogy valamit takarítani is kéne.
De én a helyedben már rég közöltem volna vele, hogy nem vagyok a cselédje, lesz szíves nem úgy bánni velem.
Értem, már amúgy, anyud miért hagyta el, biztos rájött, hogy egy basáskodó alak az apád.
Költözés: 18 leszel, elmész melót keresni (egyetem mellett akár), és áttűzöl nagyidhoz.
Abban igaza van, hogy amíg nincs kereseted, ő tart el, ne nagyon pattogj.
válasza:Apukáddal meg kell értetned, hogy a lánya vagy és nem a felesége...
Ne várja el tőled azokat a dolgokat mint anyukádtól, mert nem neked kellene apukádról gondoskodnod, hanem neki rólad!
Ez nem azt jelenti, hogy nem kell segítened neki, de ne várja el, hogy minden a szájába repüljön...
Kérd meg, hogy hallgasson meg és mondd el neki mit érzel...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!