Mit csináljak, ha idegbeteg az anyám?

Soha nem kaptam tőle szeretetet,ölelést,semmit...Nőietlen,ápolatlan...de ez még nem is lenne akkora baj.

Folyton veszekednek apukámmal,ennek is főleg ő az oka.Összeesküvés-elméleteket gyárt,nem a való világban él,elvesztette a realitásérzékét. Egyáltalán nem gondolkozik racionálisan,minden hülyeséget kitalál.Elborult agyszüleményeinek manifesztációit meg én kell hallgassam órákig,mert annyira el van foglalva saját magával és a hülyeségével,hogy hiába mondom neki,hogy lássa már egyszerűen a dolgokat és ne magyarázzon már bele semmit,csak folytatja.Nem képes a mai világban élni,nekem magyarázza a problémáit és szidja apukámat,mert szerinte miatta van minden...úgyhogy most is én keresek új lakást nekünk,én fizetem az iskolai költségeket,mert egyszerűen nem képes ezeket következetesen és logikusan megcsinálni.És szégyellem őt,inkább helyette csinálom meg az engem érintő dolgokat,nehogy a környezetemnek vele kelljen szórakoznia...és azt se akarom,hogy sajnáljanak,hogy ilyen anyám van.

Arra is gondoltam,hogy javaslom neki a pszichológust,de ez sem segített.Hogy viseljem el úgy hogy én se őrüljek meg ha még csak 14 éves vagyok és nem költözhetek el?