Mit tegyek? Nagyon félek, nem bírom már tovább. Bővebben lent, hosszú.
A szüleim 19 éve házasok. Nem szeretik egymást, csak miattam vannak együtt.(anyámnak mindig van,volt valakije). Anyám elég gyakran szokott ütni, rúgni, és kb. 1-2 éve már én sem hagyom magam,megelégeltem a dolgot.(több öngyilkossági kísérletem is volt,sajnos sikertelenül) Apukám 3-4 éve külföldön dolgozik, 6-10 hetente jár haza 1-1 hétre. (nagyon tisztelem, és szeretem apukámat, mindigis őt szerettem jobban). Még sosem volt kapcsolatom, csak 2-3 éves a fiú hülyít, én ugrok neki szintű dolgok. Decemberben megismerkedtem egy leszbikus csajjal, aki végre figyelt rám, törődött velem, és belezúgtam.(Testileg is vonzónak találtam, ezt sokáig nem tudtam elfogadni, aztán a lány is lelépett, így beletörődtem a dolgokba.)
Körülbelül március végén, április közepén anyám megismerkedett egy hapsival, akivel május elején összejöttek.(nem volt szex,anyám inkább lelkitársra vágyik.) (Apukám húsvétkor volt itthon egy hetet.)
Anyám viselkedése gyökeresen megváltozott, jókedvű lett, többet mosolyog, zenét hallgat.. Viszont velem egyre lenézőbb,bunkóbb volt. Már nem tudom milyen konfliktusunk volt, talán nem fogadtam szót, kiment a konyhába bejött egy nagy késsel, elkezdett fenyegetőzni, hadonászni, többször is a nyakam mellett ment el a kés, apukám csavarta ki a kezéből, én meg neki estem anyámnak,apukám szétszedett minket, nekem egész éjszaka sírógörcseim voltak, nem tudtam,mertem aludni. Ez körülbelül négy öt napig ment.
Szóval anyám viselkedése a pasi hatására teljesen megváltozott. Teljesen látszott rajta, hogy szerelmes.. Majd körülbelül két három napja kiderült,hogy a hapsi nős, ezért szétmentek.
Nem tudom hány hete, de nem telik el úgy nap,hogy ne szóljon be, alázzon meg, verjen/rúgjon/üssön meg. Próbálok megfelelni neki, mosok, tudok főzni is, mosogatok, a szobámban rendet tartok, ennek ellenére mindig talál bennem valami hibát. Tegnap nekem jött, hogy miért nincs pasim, és hogy ilyen csúnya olyan csúnya vagyok, egy nagy dagadt ló stb. (elismerem tényleg nem vagyok gyönyörű, 184 centi magas vagyok,60 kg)
Ma pedig nekem jött, hogy mekkora r.banc vagyok, lófejű,stbstb. Nem válaszoltam neki, nem akartam megint feleslegesen veszekedni, mert semmi értelme nincs, úgyis tudom, hogy nem igaz.
Aztán hozott be a szobámba egy tálcán kaját, amire megmondom őszintén, nem számítottam. Megettem, és kivittem a tálcát és leraktam az asztalra. Kijött, elkezdett ordítani, hogy miért oda rakom azt a (mindenféle gyönyörű jelző) tálcát.
És megint elővett egy konyhakést,és hadonászott vele.. Erre felháborodtam, és elkezdtem kiabálni mindenféle nyomdafestéket nem tűrő szót.. Erre jött, hogy én egy leszbikus k.va vagyok, féltékeny vagyok arra, hogy neki normálisak a hajlamai, és hogy többet nem ad zabálnivalót a pofámba, ha ad is patkány mérget rak a kajámba.. És amelyik kijelentése a legjobban fájt az az volt, hogy bárcsak döglöttem volna meg mint a másik (előttem volt egy missed abja) és hogy ő adta nekem az életet, joga van elvenni is.
Megrontja a mindennapjaimat, az önbizalmamtól és a mosolygós énemtől körülbelül 6 éve elbúcsuztam végleg..én nem szeretnék sokat,csak egy kis megértést, egy ölelést, egy apró mosolyt..18/L
Én anyádat már rég feljelentettem volna.
Apukádhoz nem tudsz kiköltözni külföldre?
Anyám rokonai Erdélyben élnek, a mamám és a papám már meghaltak, anyukám öccsével nem tartjuk a kapcsolatot, mert agresszív, és alkoholista.
Apukám rokonait nem ismerjük.
Már többször volt szó arról, hogy kimenjek hozzá, de jövőre érettségizem, azt még mindenképpen megvárnánk. Óvónő szeretnék lenni, mivel imádom a gyerekeket, ha esetleg felvennének az ország másik végébe egyetemre, akkor tudnék menni koleszba.. Szóval egyelőre még szeretnék országon belül maradni, viszont az egyetem elvégzése után már mennék apukámhoz, vagy legalábbis a környékére. (Bevallom, nem szeretnék a terhére lenni, van elég gondja baja nélkülem is)
Tudjátok az zavar az egészben, hogy még engem akár pszichiátriára vitetni, meg mit tudom én. Egyszerűen nem ismeri el, hogyha mondd valamit. Például amint kimond egy szót,rá pár másodpercre képes letagadni, hogy ő azt mondta.
Arra is gondoltam már, hogy ez valami betegség, de ez nem mentség arra, hogy ilyeneket tegyen velem, és mondjon nekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!