Csak én látom rosszul? A párom tényleg függ az anyjától?

A párom 30 éves,együtt lakunk fél éve a szüleinél.Énnekem ez már terhes,mert látom,hogy a szüleitől függ,és szerintem ez nem fog változni.

Édesanyja szerintem teljesen elnyomja,képes az érzelmi zsarolásra is-ezt párom mondta.Édesapja is szigorú.

De végülis ami zavar.hogy szinte mindenben kikéri anyja véleményét:például jól áll ez az öltöny,másba kéne-e mennem,még ha hivatalos papirt kell irni,akkor is kikéri.

Én úgy gondolom,ezt 30 évesen illene tudnia.Vagy csak én látom rosszul?

Nagyon nagyon szeretem,de szeretném ha önálló,úgy érzem,hogy soha ne lesz önálló életünk.Szerintem nem fog tudni az anyjától elszakadni,hiába mondja.Igy meg úgy összel elköltözünk,hogy ő akkor is eljön:jó,mondjuk nem jó a kapcsolata a szüleivel,de sakkban tudják tartani.

Szakitásra nem gondolok,mert szeretem,de ez még se állapot.Én hiába mondom neki,hogy jól áll neki a ruha,vagy tényleg jól irta meg a levelet,de még az anyjától is megerősitést vár.

Már nem számit az én véleményem?Nem vagyok féltékeny az anyjára,de 30 múlt,és már le kéne válni tőlük(anyagiak miatt nem tudunk menni)