Gyereketek magatol leul tanulni? Hany eves?

Nem a szülő vagyok, hanem a gyerek. Alsó tagozattól kezdve egyedül tanultam és eredményesen, gyakorolni is egymagam szoktam. 15/L

Én nehezen veszem rá magam, de mindig megtanultam amit és amikor kellett. Öcsém sokkal előbb nekiállt mindig. (26F)

Én 12 vagyok. Amióta elkezdtem a sulit, ha hazajöttem mindig nekiálltam a leckének. Anya mindig odajött, átnézte a házimat (még most is), megkérdezte értem-e az anyagot, és leült velem tanulni, mint pl. törit. Anyukám ezt imádja csinálni, amúgy boldogulnék magamtól is, de szerintem, még ilyen 6-8 évig ezt fogja csinálni. A tesóimnál is ezt csinálja, azonban ők nem ülnek le maguktól tanulni. A tesóim pedig pár évvel idősebbek.

Általánosban még volt, hogy tanultunk együtt a szüleimmel meg noszogattak, hogy üljek le tanulni, de ez már megszűnt. Már a felső tagozat vége felé sem volt jellemző. Magamtól szoktam tanulni, de sosem voltam szorgalmas és nem is leszek az. Ami érdekes meg értelmesnek tartom és úgy gondolom, hogy hasznos azt könnyebben megtanulom, szívesebben is állok neki tanulni, de amit meg feleslegesnek, hülyeségnek tartok azzal nem szívesen foglalkozom és ezekre kevesebbet vagy egyáltalán nem készülök. A szüleim nem szólnak ebbe bele tulajdonképpen. Ezt már sokszor megbeszéltük, tudom, hogy magamnak tanulok. Ha éppen rossz jegyet viszek haza, akkor nem szidnak le, nincs büntetés vagy akármi (nem is volt soha), úgy vannak vele, hogy ez rajtam múlik és az én döntésem és én úgy gondolom, hogy igazuk is van. Egyébként nincsenek rossz jegyeim, a félévi átlagom 4,7 volt, ami szerintem jó. Egyébként a szüleim nem is nagyon tudnának segíteni mert egész mást és máshogyan tanulok én most mint ők x évvel ezelőtt, mások az elvárások meg tulajdonképpen minden megváltozott. Az idősebb testvéremet szoktam néha egy-egy dolgozat előtt megkérni, hogy magyarázzon el nekem valamit, de most már ezek az alkalmak is ritkulnak. Néhány tantárgyból ha számonkérés van, akkor előtte otthon fel szoktam mondani valakinek. 16/l