Mit kezdjek a szigorukkal?
Lehet hogy csak én érzem így.
Pl nekem időre kell lefeküdni. Hétköznap fél10, hétvégén 10. Ha csúszok akár pár percet akkor leüvöltenek.
Mindig pontos időre kell hazamennem, órákkal sötétedés elött. Nyáron olyan 8ig de azzal is ferdeszemmel néznek.
Igazából állandóan elvárnak tőlem valamit és megmondják mit csináljak.
Én iszonyú makacs és önfejű vagyok de próbáltam beszélni is velünk,el is mondtam hogy ha állandóan csak hajtanak hogy csináld ezt meg azt,hiába magammal szúrok ki akkor is már csak dacból sem fogom megcsinálni. Konkrétan ez a kulcs hozzám. Hát persze hogy nem is hallgattak végig hanem folytaták hogy majd ha rend lesz a szobámban akkor kérhetek tőlük bármit meg a hasonlók.
1 óránt át kellett könyörögnöm hogy elengedjenek a barátnőmhöz. És napokig fűztem őket hogy egy lányosztálytársam által tartott bulin had aludjak ott ne éjjel kelljen értem kikocsikázi. Aztán elmondták hogy ez volt utolsó. Volt egy rossz időszakom és arra jöttem haza hogy elolvasták a naplóm. Nem kicsit kiakadtam. Aztán még lebuktam hogy cigiztem. Én már nem tudok bennük bízni. Mellesleg a 9 éves öcsém olyan engedményeket kap amiket én 13 éves koromban kaptam. De ha ezzel jövök akkor meg előveszik a 'majd ha neked is olyan lesz a bizinyítványod'. Egyszer nagyon tepertem és jó lett. Azóta megkövetelik ezt a szintet én meg azt nem tudom elérni.
És akkor mégis mit akarsz 15 évesen? D.gni, alkoholizálni meg drogozni?
A leírásodból teljesen nyilvánvaló, hogy egy lázadozó kamasz vagy és látva a hibás dolgokat, a rossz utat amin általában sok kamasz végigmegy a szüleid próbálnak visszapofozgatni a helyes ösvényre.
Vagy te olyan önálló vagy, minden mehessen? Na akkor menj kollégiumba, moss magadra meg főzzél, sok sikert...
Én azt látom, hogy a szüleid tipikusan azok a szülők, akik azt hiszik, minél szigorúbbak és minél több szabály van, annál jobb. Pedig egy szint után ez már bőven kontraproduktív lesz, ahogy a te esetedben is.
Nézzük ezt a lefekvés dolgot: saját példámat hozom, mert amikor én ennyi idős voltam, már rég nem volt megszabva, mikor feküdjek le. És mi történt? Hát magamtól lefeküdtem 10 óra körül, ugyanis tudtam, hogy másnap 6.30-kor kelés van a suli miatt, és pont emiatt amúgy is álmos voltam már. Szerintem ezzel te is így lennél, mivel gondolom nem vagy saját magad ellensége és nem akarnál egész nap kialvatlanul, zombiként létezni. Csak mivel neked percre pontosan megszabják mikor KELL aludnod, a kamasz (de úgy általában az emberi) büszkeséged miatt azt mondod, hogy hát de basszus nem fogok én aludni, csak mert azt mondják. Pedig hát a szüleid jót akarnak ezzel, csak rosszul. Hagyniuk kellene, hogy fokozatosan függetlenedj és magadtól rájöjj arra, hogy normális időben érdemes lefeküdni. Az ilyen nevelés vége lesz általában az, hogy a gyerek 18 éves korában kijelenti, hogy akkor mostantól fogva nem uralkodtok felettem, és elindul a züllés útján. Nem azt mondom, hogy mindent meg kell engedni, meg hogy egyáltalán nincs szükség alapvető szabályok kitűzésére, de nem kell ennyire túlzásba vinni. A rossz bizonyítvány jó példa: ki az, aki jó tanuló lenne, ha ilyen frusztráló diktatórikus környezetben kéne tengetni a napjait? Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a mindent megengedő szülők gyerekei sem a jó tanulók táborába tartoznak általában, mert ők meg motiválva nincsenek. A középutat kéne megtalálni. Így tényleg csak azt fogják elérni, hogy 18 éves korodra már a hátad közepére kívánod a saját szüleidet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!