Ha elmondaná a lányotok hogy leszbikus még szeretnétek?

33-as: Az én szüleim soha egy ujjal sem nyúltak hozzám, nem molesztáltak, nem ütöttek szíjjal, nem erőszakoltak meg éjjelente, nem drogoztak be, nem nézettek velem felnőtt filmeket. Sőt, akár hiszed, akár nem, az utcán flangáló részeg pedofilok sem rontottak meg.

Jól neveltek, 100%-ban megvolt a kellemes családi idill, mindent meg tudtunk beszélni, és mindig nyugodtan fordulhattam hozzájuk segítségért.

És lám, mégiscsak leszbikus vagyok! Na, ehhez mit szólsz?

Hogy a kérdésre is válaszoljak: Egy szülő dolga az, hogy feltételek nélkül szeresse a gyermekét. Jobb lenne azt látni, hogy szenved egy fiúval, mint azt, hogy boldog egy másik lánnyal? Előbb-utóbb úgyis muszáj lesz elfogadni, mert a szexualitás nem változik meg egy csettintésre.

A szakirodalom szerint vannak

- genetikai hajlamosító tényezők, a magzatot érő hormonális hatások ill. anyai súlyos stresszhatás, férfiaknál agyi struktúrák hiánya a hipotalamuszban ill. fordított féltekei dominancia

- lélektani szempontból domináns, elutasító anya, közönyös vagy távollévő apa hajlamosító tényező LEHET.

Mindezek együttesen vezetHETnek homoszexuális IRÁNYULTSÁGhoz, amely még nem azonos a homoszexuális IDENTITÁSsal.

Remélem, így most már kerek a kép. Mindemellett piszkosul nem az az égető probléma, hogy mitől lesz valaki homoszexuális, hanem az, hogy ne betegként vagy pláne bűnösként tekintsenek rá.

Az ilyen végtelen ostobaságot pedig szintén el kéne felejteni, hogy a szülők csinálnak az egyébként hetero gyerekből homoszexuálist.