A gyerek párja idegen lenne? Kerülgetni kell?
Nagyon sok kérdésnél és válasznál olvastam, hogy amíg otthon él a gyermek, addig a szülő nem engedi meg, hogy ott aludjon a gyermek barátja/barátnője. Még akkor sem ha már régóta együtt vannak. Indok:- nem akarnak a szülők egy idegent kerülgetni a lakásban.
Kérdem én, hogy lehet idegennek nevezni? Ha már együtt vannak legalább egy éve, ti is ismeritek, a lányotokat/fiatokat láthatóan viszont szereti/boldoggá teszi a másik.
Akkor miért kell ez a hozzáállás? Utána meg csodálkoznak a szülők, hogyha a gyereknek nem esik jól, hogy így kezelik a barátját/barátnőjét, és elszigeteli magát a családtól.
Meg szerintem elég kínos, ha komoly marad a kapcsolat, és majd összeházasodnak stb. És akkor egy életen át az jusson az eszébe, hogy a kedves anyósék idegennek tekintették őt?
Nem csak itt gyk-n , hanem a való életben is tapasztalom(saját példámon is), hogy nagyon sok szülő-gyermek kapcsolat romlik meg annak köszönhetően, hogy a gyerek választottját nem fogadják el, lenézik, tiltják tőle.
Komolyan, ennek van értelme? Fontosabb , mint a saját gyereketek közötti jó viszony?
Szóval azoknak a szülőknek a válaszát várom elsősorban akik tiltják, vagy nincsenek megelégedve a gyermekük barátjával.
A kérdés természetesen nem az együtt alvásról szól, el tudom fogadni, hogy a szülő lakása, ha nem akarja nem alszik itt senki más. Engem a hozzáállás taszít.
Persze, a tini kapcsolatok nem mindig hosszú életűek. De szerintem olyan 1 év után(nem távkapcsolat) már el lehet dönteni, hogy jól megvannak -e. Mert ennyi idő után már ki lehet ismerni is a másikat.
Én is jártam régebben valakivel, és kb fél évig meg voltam győződve róla, hogy ő lesz az igazi, sorszerű minden stb.. Aztán jól átvert és utána kezdtem rájönni, hogy mik voltak azok a jelek, amiknél kapcsolnom kellett volna, és nem halálos szerelembe esni.
Szóval elismerem, hogy nagy az esélye annak, hogy nem maradnak együtt. De mikor tapasztalja meg, ha nem 16-18 évesen? Majd inkább 20on évesen 0 tapasztalattal ugorjon bele egy házasságba?
Meg ha meg is van a véleményetek a lányotok barátjáról vagy fiatok barátnőjéről , akkor nem gondoljátok, hogy azzal hogy tiltjátok, vagy megalázzátok, akkor azzal csak a gyermek fordul ellenetek?
A külön kedvencem amikor a szülő már 18 évesen férjnél volt, terhesen. De a saját 20on éves lányát óvja/tiltja mindentől. (legutóbb egy 25 éves lány panaszát olvastam, akit az anyja ki akar tagadni mert ilyen "fiatalon"vállal babát, közben anyuka szintén 18 volt amikor szült)
Az én gimis barátnőm szülei mindig is utáltak, pedig négy évig voltam a lányukkal és mindig vigyáztam rá. Hazavittem vagy kísértem, jól bántam vele meg minden, mégis rohadt hidegek és bunkók voltak velem. Gőzöm sincs hogy mi lehetett az oka, normális, jól tanuló jól fésült gyerek voltam :D Ők sem engedték soha hogy ott aludjak, mondjuk nem is akartam amilyen kedvesek voltak velem.
Ráadásul a másik lány barátját szinte fiának fogadta a fater :D
Nekem inkább azt magyarázd meg, hogy miért kell 15-6-7-8 évesen minden egyes fiút hazavinni és bemutatni, és a szülőknek miért lenne kötelessége eltűrni?
Ha úgy vesszük, két érv áll egymással szemben:
- a 16 éves, naiv Juliskát boldoggá teszi, ha a Józsika átmehet
- a Juliska szüleit az teszi boldoggá, ha nyugalmasan élhetik a hétköznapjaikat, Józsika nélkül.
Most akkor miért kellene Juliska akaratának érvényesülnie, ha egyszer Juliska kiskorú, tehát korlátozottan cselekvőképes? Saját, önálló döntésekre nem képes jogilag, de a szüleinek az ő "érdekeit" (vágyait, amik sokszor pont ellentétesek a valódi érdekeivel) kellene figyelembe venniük egy olyan helyzetben, ami az egész család (szülők, testvérek, nem csak Juliska) mindennapi életére hatással van?
Na ki itt a pofátlan? Csak nem Juliska...?
Második
Nem, nem feltétlen Juliska a hibás. Juliska csak próbálgatja magát, mint minden normális tinédzser, igen, a kapcsolatok terén is. Nem az együtt alvásról van szó, hanem hogy egyáltalán nem kíváncsiak a szülők Juliskának a barátjára. Természetesen, nem kötelező, de akkor ne csodálkozzanak, ha Juliska nem lesz őszinte a szüleihez.
Egyébként én se értem az ilyen szülőket.
4.: nem azt mondom, hogy hibás, szerintem az teljesen jogos, hogy néha átmehessen az illető barátja, de azért valljuk be, a legtöbb esetben a gyerek a pofátlan, és nem érti meg hol vannak a határok.
Pl. a 3. által leírt sztori, ahol a szülők beleegyezése nélkül meghívja egy egész hetes nyaralásra, na ilyesmi elég sokaknál kiverné a biztosítékot, aztán még a gyerekeknek áll feljebb.
Amikor a szülők voltak 18 évesek, kicsit más világ volt, mint most. Akkor nem volt ekkora munkanélküliség, kilátástalanság. Most a semmibe, a semmire miért szüljön valaki?
A másik: Igen, a szuk csaladtagokon kívül mindenki más idegen de még a tágabb csaladtagokkal se akar egy felnőtt ember együtt elni. Anyossal se vágyik senki egyutt élni, sógorral se, testvérrel se. A gyerek aktuális partnere pedig megcsak nem is csaladtag. Nem sok 16 éves szerelemből lesz házasság. Ebben a korban igen gyorsan cserelodnek a partnerek Hétfőn Pisti, két hét múlva Zoli, egy hónap múlva meg Kati az épp aktuális. ...
És mégis hova menjenek a gyerekek ha már akkora szegénység van itt magyarországon?
Üljenek kint a hidegben vagy egy plázában egy kanapén/asztalnál minden nélkül pl télen?
Mert nyilván mozira/programra nincs mindig pénz, akkor már nem jobb ha egy meleg lakásban vannak, biztonságban?
Nem tudom, a kérdező szerint melyik kategóriába tartozom az alábbiak alapján:
- Egyik fiam több, mint 3 évig járt egy lánnyal. Rendszeresen nálunk aludtak, beszélgettem is a kislánnyal. Nem rajongtam érte, de elfogadtam, hogy ő pillanatnyilag a gyerek párja. Egy idő után arra kértem a gyereket, hogy ha itt vannak, legyen kedves a számítógép nyomkodása helyett a barátnőjével foglalkozni, nekem munka után hazaesve, főzés stb. közben nincs se kedvem, se energiám ahhoz, hogy szórakoztassak valakit, akivel semmilyen közös témánk nincs, és a szememben addig, amíg házasságot nem terveznek, nem családtag.
- A másik fiamnak jelenleg olyan kapcsolata van, ahol a lánynak van barátja egy másik városban. Neki elmondtam, hogy ezt nem helyeslem, nem tiltom el (22 éves, milyen alapon tenném?), de ha elhozza, nem szeretnék társalogni vele, amíg nem rendeződik a kapcsolat.
Mindkét gyerek megértette és elfogadta. Arról is megegyeztünk, hogy alkalmi kapcsolatokat nem hoznak el hozzánk, ill. családtagként csak hosszútávra tervezett lánykákkal fogok bánni.
Nekem 17-21 éves korom között volt egy kapcsolatom, a szülők már összejártak, közös nyaralás volt, stb. Aztán szétmentünk (a srác megcsalt), és állati kínos volt, hogy anyámat a munkahelyén hívogatta az exem anyja. Én megfogadtam, hogy soha nem akarok ilyen helyzetbe kerülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!