Csak beteg, sérült szülők próbálnak mindent megtenni,
hogy a gyerekük egyedülálló maradjon, vagy
egészségeseknél is van ilyen? Mi vezérli az ilyen
szülőket, akik még felnőttként is beleártanak a
gyerekük párkapcsolati ügyeibe?
Mondjuk, hogy kívülállóként látják azt, amit csemetéjüknél a rózsaszín köd eltakar, és nem akarják, hogy egy életre szóló sebeket szerezzen, csak mert rossz emberbe szeretett bele.
2015. ápr. 22. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
Az én anyósom is beteg és állandóan keresztbe próbál tenni. Lassan 5 éve vagyunk együtt, de nem érdekli, hogy a fia boldog. Sőőőt elvárja tőle, hogy majd még 50 évesen a seggét törölje ha úgy van. Amúgy "csak" túlsúlyos és ha nem hagyta volna el magát, most nem lenne problémája és később sem lenne súlyosabb a helyzet.
2015. ápr. 22. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 A kérdező kommentje:
Nem a rózsaszín köd miatti problémákról kérdezek, hanem állandó jellegű ellenkezésről, kötekedésről, amikor a világ legtökéletesebb embere is lehetne a gyerek társa, az se lenne elég jó, és mindig csak a hibát keresik.
Mindnekinek lehetnek ilyen-olyan gyerekkorból hozott lelki sérülései. Ezek a beakadások okozhatják hogy a saját gyereküket visszatartják. Nem mindenki rossz szándékkal teszi ezt. Valaki a legnagyobb gondoskodással és szeretettel öli ki önállóságot a gyerekéből.
2015. ápr. 22. 11:47
Hasznos számodra ez a válasz?
Van olyan amit az utolsó ír és van olyan aki a saját gyerekét CSAK magának szüli és teljesen elutasítja az önállósodást vagy van olyan ahol a gyereket vetélytársnak érzik.
Primitív sejtekkel rendelkező ösztön alapú lények.
2015. ápr. 22. 11:58
Hasznos számodra ez a válasz?
Felnőtt koruk ellenére éretlenek, vagy az önzés motiválja őket.
2015. ápr. 22. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 A kérdező kommentje:
Engem pl. nagyon bosszant, hogy a saját családomban ez a jelenség már több generáción keresztül benne van, és tanult, művelt, értelmiségi, illetve elismert emberekről beszélünk.
Anyai nagyanyám képes volt a szüleim megismerkedése után nyomozni apám családja (érsd. szülei, testvérei) után és elment a szomszédjuktól kérdezősködni, hogy milyen család, de azóta is folyamatosan kötekszik (nagyanyámnak 5 éves korában halt meg az apja, és állítólag azt szerették volna, hogy anyu ott maradjon a faluban őket gondozni, és ne tanuljon tovább), anyám minden pasit rossznak tart, így nekem ne is legyen családom, maradjak csak egyedül, apám a volt barátomra vádaskodott (alaptalanul), ő meg ezt nem bírta cérnával és inkább lezárt a kapcsolatot (egydül tartotta el a beteg anyját, tisztességes munkával).
Ha ez a helyzet, akkor nem kellene velük élned, különben sose fogsz önállósódni és normális kapcsolatba éln i. Éna helyedben elköltöznék, és az új barátomat csak akkor mutatnám be nekik, amikor már igen komoly a dolog. Nem vagy könnyű helyzetben.
2015. ápr. 22. 16:19
Hasznos számodra ez a válasz?
9/12 A kérdező kommentje:
A költözéshez pénz kell, sokáig stabil munkám sem volt (igazából most is csak kölcsönzött vagyok, és nem tudom, mi lesz 2 és fél év múlva, amikor letelik az 5 év...). Könnyű mondani, hogy költözz, ha nincs mihez nyúlni.
10/12 A kérdező kommentje:
Egyébként rajta vagyok az elköltözésen, csak nem megy olyan gyorsan, mint szeretném.
Kapcsolódó kérdések: