Önálló, különélő srácként hogyan lenne célszerű elmondanom anyumnak, hogy a saját nememhez vonzódom?

Ez nehéz dolog, mert lehet akármennyire nyitott anyud, azért mégiscsak más, ha az embernek a saját gyerekéről van szó. Ha pedig nem nyitott, akkor végképp rosszul fogja érinteni. Biztosan ismered erről a témáról a véleményét valamennyire, így megsaccolhatod, hogyan reagálna, de meglepetések mindig érhetik az embert. Az biztos, hogy fontos vagy neki,ha tart attól, hogy egyedül maradsz, boldogtalan leszel. Így ha megérteted vele, hogy boldog vagy, de fiúkkal, nem lányokkal, akkor nem biztos, hogy elutasító lesz. Nem kell akkora nagy feneket keríteni ennek, találkoztok egy nyugisabb helyen, felhozza a lányokat. Megmondod neki, hogy "Anya, értékelem, hogy aggódsz, és jót akarsz nekem. De én nem szeretnék barátnőt. A fiúkat szeretem, egy fiúval lennék igazán boldog." Ezután majd elválik, mi lesz. Biztosara nem tudhatod. Lehet, eleinte nagyon ki fog akadni, megbánt, sír, ki tudja? De szeret téged, kdővel el fogja fogadni. Sok sikert! Ha akarsz beszélni erről, írj nyugodtan privát üzenetet.

22/L/bi

Milyen a kapcsolatod az Anyukáddal? Mert nagyon nem mindegy.

Nem lehet, hogy sejti? A szülők nagyon sok mindent megéreznek.

Én nő vagyok és heteró, de talán ha rákeresel a neten, angolul, sok tanácsot fogsz találni.

Én 18-20 évesen mondtam el, igaz azóta se találtam párt, most külföldön vagyok egyetemista egy félévig. 24/f

amúgy 2-4 évre fogadta el, az itt élő keresztanyám meg rá kérdezett, neki bemertem vallani...

Mondd el neki.Hidd el,bárhogyan reagál is,jobb ha tudja,mint ha hazugságban élsz.

Neked jobb lesz a lelked,ő pedig majd elfogadja.

Ha kérdésed lenne priv üz. írhatsz bármikor!

Hihetetlen lelki teher lehet ez, hogy valaki a saját szüleivel nem őszinte. Ráadásul számára egy nagyon fontos dologban.

Szülőnek az a fontos, hogy boldog legyen a gyereke. Találjon magának egy társat. Társ neme szerintem csak másodlagos.