Miért kell érzelmileg zsarolni azért, mert összeköltöztem a barátommal? Tényleg ilyen önző lenne a családom?
Sosem éreztem, hogy annyira ehhez a családhoz tartoznék... Mármint tökre nem illek ide. Apa, anya és a nővérem is imádnak a középpontban lenni, átgázolnak bárkin a céljaik miatt.
Én sosem akartam népszerű lenni, kiskoromtól kezdve utáltam a figyelmet, pedig anya nagyon erőltette. Minden műsorban "főszerepet" kellett vállalnom, táncolni jártam, zeneiskolába, fellépésekre. De én ilyenkor rettenetesen izgultam, 14 évesen szedtem össze a bátorságomat és mondtam azt, hogy elég. Azóta nem kell szavalóversenyekre járnom, se táncfellépésekre és hasonlókra sem, az iskolai műsorokban én inkább a háttérben vagyok.
3 éve együtt vagyok a barátommal és itthon ezt nehezen viselik. Zavarja a szüleimet, hogy nem olyan fiú, akit elképzeltek nekem, a nővérem féltékeny, mert nem csak arra kellettem a barátomnak, hanem kapcsolatot akart. Mert neki sosem jött össze egyik kapcsolata sem, pedig srác függő, mindig kell, hogy legyen mellette valaki, akit hülyíthet, vagy aki éppen kihasználja.
Itthon mindig azt éreztem, hogy meg kell felelnem, folyamatosan a tesómhoz hasonlítottak, hogy "bezzeg ő...". Nem vagyok olyan szörnyű, egyszerűen csak mások vagyunk, ezt anyáék nem fogadják el.
Elmondtam otthon, hogy az érettségi után hozzáköltözöm a barátomhoz. Először jött az, hogy mégis miért és akkor elmondtam. Akkor anya mondta, hogy minden más lesz, egy hangos szó nem lesz (anya rengeteget kiabál, nehezen viselem), dolgozunk majd azon, hogy jól érezzem magam. Csak szerintem ezt nem 18 év után kellene elkezdeni...
Mondtam, hogy ez szép és jó, de akkor is megyek. Na utána jött a fekete leves, megkaptam, hogy mehetek máris, ne várjak az érettségiig, pakoljak azonnal. Meg hogy oda (mármint apáékhoz) ne menjek, ha vége lesz a kapcsolatomnak, mert lecseréltetik a zárakat, nekik olyan gyerek nem kell, aki így menekül tőlük.
Eljöttem, a barátommal boldogok vagyunk és tényleg, azóta sokkal nyugodtabb vagyok, ez látszik is rajtam.
Viszont a szüleim nem igazán tartották be, hogy "ők felém sem fognak nézni". Anya igazából kb. naponta felhív, apával is összefutottam ma és hallgathattam, hogy mennyire rossz, hogy nem vagyok otthon, még a hangulat is más... De mikor anya elveszíti a türelmét, akkor azzal csapja rám a telefont, hogy jobb is így. Később úgy keres, mintha nem történt volna semmi...
A másik kérdésem pedig az, hogy szerintetek lesz valaha normális kapcsolatom velük?
Csak mert olyan rossz látni, hogy pl. itt vannak a barátom szülei, a lányuk 16 évesen külföldre ment tanulni és azóta már ott is jár egyetemre. De ha Budapesten van, akkor nem az megy, hogy mennyire nem tisztelik emiatt, hanem örülnek, mert boldog.
A barátommal sem viselkedtek soha így. Sőt, a gimnázium után kapott egy saját lakást, de ugyanolyan jó a szüleivel a kapcsolata, mintha otthon lakna velük.
Csúnyán hangzik de vissza kell adni a családodnak azt amit te kapsz tőlük. Ne vedd fel anyudnak a telefont vagy ha fel is veszed mondd meg hogy nem érsz rá, amúgy is azt mondta nem fog keresni, akkor ne zaklasson, stb.
Elhiszem hogy fáj a dolog, meg idegesít, de el kell tőlük szakadnod, ha nem akarod hogy kiidegeljneke.
Meg az is fáj, hogy az én sikereim semmit nem számítottak.
A nővérem népi táncol a mai napig, ezt is tanulja. Rengeteg fellépése van és tényleg ügyes. De folyton azt hallgattam, hogy mennyire tehetséges. Egyszer megjegyeztem, hogy nekem meg felsőfokú nyelvvizsgám van és kitűnő vagyok, de anyám lehurrogott, hogy hát ez alap dolog, ezért ne várjak dicséretet. Azért annyira nem lehetett alap dolog, ha a nővéremnek egy középfokút nem sikerült még összehozni.
Emlékszem, mikor kicsi voltam (óvodás, kisiskolás), miden szüli- és névnapomkor elmentünk nekem ajándékot választani és mindegy volt, hogy mit kértem, a nővérem tuti kapott egy ugyanolyat, hogy "ne érezze magát elhanyagolva". De mikor neki volt valamije, én egy csokit nem kaptam, arra hivatkozva, hogy az a nap róla szól...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!