Ti milyen gyakran ölelitek, pusziljátok a szüleiteket?

Soha. Soha, de soha. Óriási, áthidalhatatlan, mélységesen mély szakadék van köztem és a szüleim között.

De van egy nővérem, akit mindig megölelek, amikor találkozunk, ezek igazi ölelések, érzelmekkel tele, amikor feltöltődünk mindketten egymás szeretetével.

Kicsiként (úgy 6 éves koromig) minden nap átmentem anyámhoz és kértem az "esti jó éjt puszim" és egy szeretlek-et.

Apámtól akkoriban is féltem, így ő nem kapott, csak egy "jó éjszakát" motyogást szemlesütve.

Utána történt egy-két olyan dolog, ami miatt soha többé nem akarom, hogy anyám megpusziljon, szülinap és névnap alkalmakkor megteszem, és ennyi. Apám évekkel ezelőtt elvált anyámtól, 10 éve nem láttam, így ő is kimarad.

Külön élek egyébként, nem találkozok rokonokkal gyakran.

20/L

engem zavar

mindig be kellene húzni a melleim ölelésnél(pedig nem egy hatalmas)

puszit meg olyan ridegen tudnak adni, hogy inkább nem kérek belőle(olyan amikorarra figyelgörcsösen az ember, hogy csak egy nagyon picit érjen a másik arcához, vagy inább egyáltalán ne a száj, szóval csak frusztrációt vált ki belőlem,nehogy elcsesszem és megpusziljam normálisan, ünnepekkor kibirom..)

puszilgatni annyira nem szoktuk egymást, ölelgetni viszont naponta többször is :3

16/L

Egyik sem jellemző, nagyon nagy távolság van köztem és anyám között. Apámmal szimplán ritkán találkozom.

A barátoméknál viszont az jellemző, hogy minden egyes nap puszival üdvözlik egymást az édesanyjával. De ők nem magyarok.

Soha. Nálunk ez soha nem volt szokás.

29/N