Miért hiszik azt a szüleim, hogy tanulni könnyű?

18 évesen TÖBB ÓRÁS tanulás...hogy oda ne rohanjak.

Egyetemen napokat kell tanulni, és 2-300 oldalakat átnézni nonstop hogy meglegyen a 2-es. Ha tényleg 18 feletti a kérdező, akkor ott azért már nem a szülői dicsérgetés kellene hogy ösztönözze a tanulásra.

Talán épp azért mondják, mert tapasztalták..

Nem mondom, hogy a tanulás könnyű, megtanulni valamit nehéz..

De valljuk be, az életed hány %át töltöd konkrét tanulással?

Nem sokat.. Ha dolgozol az életed hány % -át töltöd munkával?? K..va sokat.. De tényleg..

Maga a tanulás tenyleg nem könnyű, de összességébenkönnyebb, mint a "felnőtt élet"

Elég szomorú, hogy 18felett még nem látod...

Én 23 éves korom előttől önálló vagyok..nem várok tapsot, én döntöttem így, mert így alakult..

Viszont az biztos, hogy nemKÉRTEM zsebpénzt előtte sem..

28/n

Ne haragudj, de nem értelek. Felnőtt ember vagy, ha jól értem, buktál is, hogy még mindig gimiben. És még mindig nem érted, hogy nem azért kell tanulni, hogy a szüleid megdicsérjenek.

Tanulni azért kell, mert ez a jövőd kulcsa. És ne aggódj, ettől már csak nehezebb lesz. Én most dolgozom, hogy mellette tudjak egyetemre járni, a barátaimmal jó ha kéthavonta összefutunk, mert munka után vacsit főzök, ha én vagyok a soros, aztán tanulok, fürdök, aztán zuhanok az ágyba. Hétvégén tanulok. Persze nekem kicsit nehezebb, mert a szüleim nem segítenek, így magamnak kell megteremteni mindent.

Már látom, hogy más is érdekel, jó lenne egy másoddiploma is. Azt valószínűleg akkor fogom megcsinálni, ha gyesen leszek és egy vagy két kisgyerek lóg a nyakamon. De még az se kivitelezhetetlen.

Gondolkodj! Semmi dolgod nincs, csak leülni a könyv elé és megtanulni az anyagot. Ha a suliban figyelnéd, a felét alapból tudnád, mire hazamész. A másik felét néhány óra alatt hozzá lehet tanulni. És még mindig maradt időd sok mindenre. Hol itt a probléma? :)

Utolsó, magyarázd már el, hogy ha még nem érettségizett le, akkor 19 évesen hol lakjon?

Ez miért élősködés?

Még a magyar viszonylatban egyetem alatt is sokan otthon laknak. Bár tény, akkor már sokkal könnyebben talál munkát az ember, és lakótársakkal el tud költözni.

De ha idén érettségizik, és arra kell tanulnia, akkor hogy dolgozzon?

Bemásolom neked az egyik korábbi válaszomat:

Ha én lennék az apád, akkor én azt csinálnám, hogy rád hagynám. Nem szólnék bele, hogyan tanulsz, nem tiltanám le az előfizetésedet, nem venném el a telefonodat, ezek mind mind olyan dolgok, amik mellett meg kell tanulnod odafigyelni a dolgokra. Most épp abban az időszakban vagy, amikor a felnőtté válás már elkezdődik, és ebbe bele kell tanulnod, akár tetszik, akár nem. Egy dolgot tennék csak, elmondanám neked azt, hogy nem értem tanulsz, nem is anyudért. A te életedbe nem szólhatok bele, csak irányt adhatok, hogy merre tarts. Döntsd el, hogy szeretnél-e arra az egyetemre és arra a szakra bekerülni, amelyik felé a szíved húz, és ennek megfelelően állj a dolgaidhoz hozzá. Ha be akarsz jutni, és azt akarod tanulni, amit szeretsz, akkor tegyél meg érte mindent, mert most nem teszel meg érte mindent. Ha pedig nem akarsz bejutni, akkor lazulj tovább és hagyd, hogy tovább romoljanak az eredményeid. Azt viszont ne felejtsd el, hogy nekem apaként az a felelősségem, hogy:

- életre neveljem a gyermekemet

- normális családi körülmények közt nőjön fel

- elérjem, hogy tudd azt, hogy akármi is legyen, nekem őszintén elmondhasd az örömödet, a bánatodat, sikereidet és kudarcaidat.

Viszont én az apád vagyok, és nem az eltartód. 18 éves kor után nem kötelességem téged tovább támogatni, főleg nem eltartani. Segítek neked a tanulmányaidban, adok neked fedélt a fejed fölé, meleg ételt, ha látom, hogy a te javadat szolgálja, és ha látom, hogy van eredménye annak, amit csinálsz. De azt nem engedem meg, hogy csak úgy legyél az éterben. Sajnos, vagy nem sajnos, de így tanulod meg, hogy akármit is teszel az életben, annak következménye lesz, ami vagy jó, vagy rossz.

21/F