Jogosan esik rosszul, vagy csak felfújom a dolgot? Részletek lent.
A lényeg röviden:
22 éves nő vagyok, 5 éve vagyok együtt párommal. 3 éve vele is élek, ebből kettőt az ő szüleinél éltünk, és már lassan egy éve albérletben vagyunk. Amióta elköltöztem, édesanyám egyetlen egyszer sem látogatott meg engem. Szerintem nem is érdekli, hol lakom, miből élünk, stb. Nem egyszer hívtam már át magamhoz, mondtam neki, nézze meg legalább az albérletet, de mindig csak a kifogásokkal jön: nincs ideje, nincs pénze... Mondtam már neki, hogy kifizetem az utat - egymás melletti városban lakunk, busszal 10 perc az út - , akkor más kifogást keresett. Pl. hogy nem bírná a kisöcsém (2 éves ) a buszt, erre mikor felajánlotta neki a párja, hogy addig otthon marad az öcsémmel, az se volt jó neki.
A kérdés: jogosan esik nekem rosszul, hogy 3 év alatt egyetlen egyszer sem látogatott meg engem - holott én hetente/kéthetente átmegyek hozzájuk-, vagy tényleg csak felfújom ezt?
Őszintén meg kellene kérdezned tőle, hogy miért hárít. Ne vess semmit a szemére, ne vond őt kérdőre, hogy mégis mit képzel, egyszerűen kérdezd meg tőle, hogy mi zavarja. Talán az zavarja, hogy szerinte túl hamar repültél ki a fészekből és fél, hogy esetleg megbánnád ezt a kapcsolatot? Nekem van egy olyan érzésem, hogy ilyesmi lehet a háttérben. Én is 18 évesen költöztem el a párommal albérletbe, most 22 vagyok, édesanyámmal minden héten beszélgetünk és azt mondta, hogy nyugodtan mondjam el, ha valami bánt engem, ha problémám van akár a párommal vagy az életemben, ő meghallgat.
Az édesanyák nagyon a szívükön viselik a lányuk sorsát, a tiéd is aggódik miattad, csak nem tudja, hogy hogy mondja el neked, hogy ne vesszetek össze miatta vagy hogy haragot táplálj iránta. Beszélgessetek tehát őszintén, amennyire lehetséges, ha nagyon nem meri elmondani, akkor végesetben ezt felhozhatod neki, hogy nem ez bántja-e. Ha tényleg ez a problémája, akkor tudasd vele, hogy ha bármi probléma lesz a kapcsolatotokban, azonnal elmondod neki, de te most nagyon boldog vagy a párod oldalán.
Remélem, segíthettem :)
Húgodat talán csak azért isteníti, mert titkon tudja, az ő hibája egyedül, hogy olyan lett, amilyen. Nem magától lesz valaki drogos 13 éves korára, hanem a jó családi háttér.
Nekem nem úgy hangzik anyukád, mint aki miatt érdemes bánkódnod. Az első gyerekét (már ha te vagy az) szarba sem veszi, a másodikat is rémesen elhanyagolhatta, ha szerencsétlen már kiskamaszként ennyi problémával küzdött. És szül egy harmadikat, akinek még eltolhatja az életét...
Nahát, én is 22 éves nő vagyok, és 2 éves kapcsolatom van, 2 hónapja költöztem el :)
Nagyon nehezen ment a költözésem, haragosak voltak, mondhatni nem akarták engedni, de felnőtt fejjel nem érdekelt, hiszen miért kéne az engedélyükre várnom?
Nos, úgy gondoltam én is, hogy ezek után már haragosak lesznek velem, és hasonlóakat fognak tenni mint most éppen veled.
De szerencsére nem ez történt. Nem haragudnak, de párszor megkérdezték, hogy jó-e nekem így, mert őrültségnek tartották. (pedig szerintem ez egy normális ösztön, hogy 22 évesen egy biztos párkapcsolattal leválok)
Szóval én hetente 1-szer átmegyek, ők meg havonta 1-szer.(havonta egyszer:D 2 hónap alatt furán hangzik, de eddig így volt)
Amikor ők jönnek, akkor én azon a héten nem megyek ugye.
Esetleg nem volt nálad olyan eset, hogy nem akarták, hogy elköltözz 3 évvel ezelőtt?
Ha akarod írj privit! :)
22N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!