Hogyan magyarázzam ezt el az anyámnak? Szerinte csak hisztis vagyok.

Anyámra nem tudok mást mondani, minthogy igénytelen. Nem takarít, nem főz, csak elvan. Egyszerűen rosszul vagyok a látványtól, ha hazamegyek. Havonta egyszer megyünk haza egy napra, hogy a távoli rokonokkal is tudjak találkozni. Olyankor kitakarítom a fürdőt és a konyhát, hogy használni lehessen. Hogy szemléltessem, a wc havonta egyszer van kitakarítva, amikor ott vagyunk és kitakarítom. Wc kefét nem használnak, mert "felesleges, úgy is össze lesz sz..rva".

És még sorolhatnám.

A terhesség alatt nem is aludtunk otthon, mióta megszültem, egyszer voltunk, de pár perc múlva jöttünk is, mert nem akartam akkora koszban hagyni a gyereket.

Mindehhez hozzájön az is, hogy láncdohányos. A cigerettát ott nyomja el, ahol éppen jár. Mindehol hamu, csikkek és a falakból dől a cigifüst.

Szerinte ez teljesen normális, csak én vagyok hisztis és reagálom túl a dolgot. Mint megtudtam, mindenkinek azt mondja, hogy tiltom tőle a gyereket. Valami ismerőse rám írt pár perce, hogy miért bántom az anyámat. Hát úgy el küldtem a francba, mert úgy érzem, ez nem tartozik rá.

Most komolyan? Rossz anya lennék, hogy nem engedem a mocsokba a fél éves kisfiam, és tényleg túl reagálom a helyzetet, vagy anyám nem fogja fel, hogy nem normális ahogy él?!

Ti mit tennétek?