Tartanátok a kapcsolatot ilyen anyával önállósodásotok után az én helyemben?

Mindenbe beleköt,a saját gyerekén kívül bárki gyerek értékesebb.Fél éve válással fenyegetőzik,ráadásul a tulajdon gyerekére vetíti ki az összes problémáját.

Olyan 3-4 éve megmondtam,hogy nem szeretnék tanár lenni és nincs az a pénz,amiért tanárképzőre menjek,mert tökéletesen alkalmatlan vagyok rá.Azóta az unokatestvéremet ajnározza,hogy jaj milyen okos,milyen alkalmas a tanári pályára,miközben még egy percet sem tanított,már ilyen mondatok hangzottak el a szájából:"Ha egy mód van rá,nem szeretnék osztálykirándulásra menni." "Nincs az a pénz,amiért szakközépsikolában tanítsak." Ráadásul családon belül se tud kiállni magáért,pedig sorra nyeri a disputa versenyeket,de így is ő a szerencsétlen,meg a nem tudom mi.Ebben a helyzetben meg egy utolsó senkiházi lennék.Persze én vagyok a szemét,ha megmondom,hogy a helyében ilyen mentalitással más pályára mennék.

Oké,belátom,hogy nehéz volt a gyerekkora,meg anno hajdani apai nagyanyám végig szemét megjegyzésekkel ostromolta,csak mert nem fújtak egy követ,szinte semmiben se,csak,hogy az ő viselkedését vette fel,azok alapján,amit elmesélt róla,ráadásul velem szemben viselkedik így.

A tetejében még sznob is,játsza az agyát,hogy ő minimum fősulis vejkót akar,miközben 20 éves kézilabdás múltjában őt se egy sportoló vette feleségül.

Valamint a legérzékenyebb időszakomban bántott a legjobban,mindenért le lettem oltva vagy ugatva,olyan dolgokért is,amiről nem tehetek-pl. mell formája,stb.-.Még neki állt feljebb meglepődni,hogy amint tűrhetően néztem ki,már fiúztam,legalább annak tetszem,akivel sikerült összejönni alapon,meg talán több toleranciát és szeretet kapok tőle,mint anyámtól.