Nálatok mi a "szokás"?

"Anyósod sokszor megy amikor nincs itthon a férjed, tehát a menyét és unokáját látogatja meg olyankor, nem a fiát. "

Ó, és attól a kérdezőnek jobb lesz :)

Hétköznap azért alap, hogy odaszólunk (oda-vissza), mégha csak egy beugrásról is van szó, mert mindenki dolgozik, gyerek van, rengeteg elintéznivaló, fáradtak vagyunk stb., és korántsem biztos, hogy a másiknak éppen arra van szüksége, hogy 2-3-4en ott csücsüljenek a nappalijában, amikor munka után főzni kell, napi házimunkát elintézni, gyereknek lecke, edzés stb. és ha mindez megvan, akkor esetleg pihenni kicsit.

Hétvégén pedig bármilyen program lehet, ha csak mondjuk nagybevásárlás is az, de nem biztos, hogy otthon vannak, vagy éppen olyan a kedvük, hogy délig alszanak vagy ejtőznek.

Az én szuleim (55 és 60) is odaszólnak, ha megyunk meglátogatni a nagyszuloket. Mi férjemmel kulfoldon élunk, ha hazalátogatunk, akkor ott is alszunk pár napot, így számomra elképzelhetetlen lenne, hogy csak beállítanánk boronddel. A normál hétkoznapokban meg szeretem ha mielott bárki meglátogat, ideszól. A napi rutin, hogy munka vagy iskola, majd itthon fozok végul elmerulok egy kád forró vízben és várom haza férjemet akivel utána kettesben leszunk. Tehát bármilyen váratlan látogatás zavaró számomra.

Ha nagyszulokre gondolunk, még ha otthon ulo nyugdíjasok is, akkor is illik odaszólni. Nem kerul sokba felhívni, vagy dobni egy sms-t hogy egy óra múlva mentek.