Hogyan lehet megbocsátani felnőttként a szüleinknek, régen történt dolgok miatt?
20 éves vagyok, már nem a szüleimmel élek.
17 éves korom körül elég sokat veszekedtem a szüleimmel, miattam.
Az volt a bajom hogy próbáltak szabályozni, nem mindig engedtek el oda ahova akartam menni, volt hogy eltiltottak egy embertől, akivel én csak azért is találkoztam. Többször előfordult hogy hazudtam is, csak hogy találkozhassak vele. tudom hogy rossz dolgokat követtem el, de sajnos minél jobban tiltottak, annál jobban csináltam.
Ha ez kiderült akkor szörnyű dolgok történtek otthon. pofon, rugdosás, ordibálás, elvették a telefonom, internet kikapcs, stb...
Ahogy növök fel, egyre többet gondolok ezekre a dolgokra.
tudom hogy én is hazudtam, és a szüleim is jogosan haragudhattak rám, de amikor ezekre a veszekedésekre visszagondolok, borzasztó haragot érzek.Hetekig nem találkozhattam a barátaimmal, folyton csak sírtam, nem mozdulhattam ki sehová, otthon kellett lennem,otthon pedig úgy beszéltek velem mint egy kutyával. reggel amikor felkeltem pedig rettegtem hogy újra meglátoma szüleimet. Úgy gondolom hogy ha nem vitáztunk volna hülyeségeken (persze utólag apróságoknak tűnik) annyival szebb napjaim lehettek volna. Ezért haragszom rájuk. Ha engedték volna hogy azt csináljam amit szerettem volna, annyi rossz dolog nem történt volna meg..
Lehet hogy jót akartak, nem azért szabályoztak hogy elrontsák a napjaimat, szeretném őket újra szeretni, szeretettel megölelni, de olyan nehéz... ilyen sok rossz vita után.. volt már valaki ilyen helyzetben, tudtok valami tanácsot adni, hogyan a legkönnyebb megbocsáta, hogy utána megint őszintén szerethessem őket?
Értelmes válasokat légyszives.
RUGDOSÁS??!
Van ahol segít a kibeszélés. De ahhoz a szülő személyiségének is fejlődni kell(ene). Ez viszont csak ritkán következik be sajnos:(
Ha erre nincs lehetőség, sajnos az embernek magában kell kezdenie a dologgal egyedül v szakmai segítséggel.
ne értse félre senki, nem sajnálatra vágyok, hanem tanácsokra, akik már átéltek ilyet. Lehet hogy én is felkeresek egy pszichológust.
nem a telefonelvételen van a hangsúly. Volt olyan hogy hetekig szavam se lehetett, a suliból remegő lábakkal mentem haza mert tudtam hogy otthon milyen szemekkel fognak rámnézni, és ki tudja hogy fognak bántani. Egyszerűen borzasztóak voltak a napjaim. Ez volt a gondom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!