Szemét dolog, ha anyámnak nem mindig veszem fel a telefont?
Nem bensőséges a kapcsolatunk. Gyerekként semmi szeretetet nem kaptam tőle, nőttem, mint a dudva. Mióta felnőttem, szeret kihasználni. Elvárja, hogy ugorjak neki rögtön, megkér szívességekre, de őt soha semmire nem lehet megkérni mert élből elutasít, hogy neki mennyi dolga van, milyen rosszul van stb. Panaszáradat jön tőle folyton, pedig jó élete van. Unokái nem érdeklik kicsit sem.
Napi szinten hív telefonon, csak hogy meghallgassam az épp aktuális kiakadását. Persze épp, mikor a gyerkőcöt fürdetem, vagy a férjemmel filmet nézünk.... Na jó, ezt ő nem tudhatja, mikor zavar. Bár este 10-kor azért sejtheti, de nem, akkor is hív. Kimondom kerek-perec, sajnálom elvenni a családomtól azt az időt, amit anyám panaszkodásának a hallgatására kell fordítanom. Viszont ha nem veszem fel rögtön, csak később hívom vissza, lelkiismeret furdalást okoz, mert számon kéri rajtam, hogy miért nem vettem fel, mit csináltam, pedig hát ő hívott és.... , sikerül neki, ilyenkor szemétnek érzem magam. De ha mindig felveszem, akkor meg nap 3-4-szer is hív, vérszemet kap. Már mindenkit elmart maga mellől, tehát csak én vagyok, aki meghallgatná. Feladatom ez? Tartozom neki ennyivel? Mert hát úgy is rosszul érzem magam, ha partner vagyok ebben és úgy is, ha nem :( Mit tegyek, légyszi nyissátok fel a szemem! :)
Nem szemétség. Mondhatod félig viccesen is, hogy most már csak jóval hívjon fel, ne rossz hírrel. Én azt is szoktam mondani, hogy pont filmet néztem, és megértik.
Az ilyen típusú emberek, mint anyád, tudva vagy öntudatlanul a te lelkiismeretedre játszanak.
Egyébként meg agyilag tudhatod, hogy igazad van, a nehezebb, hogy úgy ÉRZED, hogy nincs.
Ha nyugodtan azt tudod mondani, hogy nem tudsz ennyit telefonálni, vagy hogy "nem tudtam felvenni, dolgom volt", és nem magyarázod el, hogy mi, meg fog nyugodni. Addig tud piszkálni, amíg érzi, hogy lelkifurdalásod van.
Köszönöm és igazatok van, de ő ezt nem akarja megérteni. Ha mondom neki, hogy épp filmet nézünk, akkor mondja hogy ne haragudjak, nem akar zavarni, de azért fél óráig mondja. Már úgy kezdi a mondatot, hogy: -Biztos unod, hogy mindig csak panaszkodok, de.....
Szóval finoman mindig próbálok határt szabni, fel is fogja, de ennyi, nincs változás. Ha nem veszem fel, akkor mindig megsértődik, hiába mondom, hogy épp a gyereknek meséltem esti mesét vagy bármi nyomós ok, ő az első akar lenni.
Szerintem meg neked kéne végre felnőni és alaposan helyrerakni egyszer az anyukád. De úgy látom nem vagy valami határozott, karakán és öntudatos személy.
Sajnos a lelkiseknek sosem lesz jó életük saját magukat nyomorítják meg saját maguk ellenségei, mindent magukra vesznek és kihasználhatóak.
Ne érezd szemétségnek és véletlenül se hagyd erre játszani. A rokoni kapcsolatoknak is van határa.
Egyszer megmondhatnád neki, hogy igen unod a panaszait mert nincs saját élete. Kezdjen magával valamit.
Aztán duzzogjon ha akar.
A legtöbb emberbe beleverik, hogy a szülő az szent és mégis csak az anyád, apád stb.
Csakhogy anyuka meg elfelejti, hogy te mégiscsak a gyereke vagy, akit nem kéne szekírozni.
Tehát ha őt sem érdekli, hogy mennyire trappol bele az életedbe neked sem kéne magadba dőlnöd.
Nyomd ki nyugodtan a telefont és ha számon kér tedd csak takarékra határozottan. És sértődjön meg ha akar legalább nem hív egy darabig.
Ne légy ilyen puding.
Ne érezd magad szemétnek...az én anyám is ilyen valamilyen szinten...szeret,stb...mondjuk nem véletlenül dobbantottam otthonról 17évesen. Ha neki kell valami,akkor pattanjak...ha nagy ritkán nemet mondok mert dolgozom vagy tanulok,akkor jön a mártírkodás,hogy mindenre és mindenkire van időm,csak rá nem(bezzeg ha nagy ritkán beszámolok az egyetemi teljesítményemről,akkor jön a hőzöngés,hogy nem tanulok)...bátyám már fel se veszi neki a telefont,csak hetente 1x...
volt olyan,hogy véletlenül felvettem a telefont (csak le akartam fordítani,mert akkor elnémul a csengőhang) miközben a párom már erősen szedte le rólam a ruhákat...na mondom nem leszek bunkó, mondom anya épp vetkőztetnek...röhögött egyet és el kezdte mondani az adott napi társkeresős hülyeségét...megint elismételtem a mondatomat,mintha meg se hallotta volna...aztán meg megsértődött mikor emelt hangot harmadszorra is közöltem vele a tényállást... a lehető legkevesebbet találkozom vele,a karácsonyt is letudjuk párommal egy ebéddel 22-én...bőven sok belőle...szeretem...de nagyon nehezen tudom elviselni...
ne érezd magadat szemétnek...éld az életed!
Az ilyen anya már a borzalmas kategória, hogy még este 10kor is feleslegesen hív. Lemerem fogadni, hogy majd elkezd zsarolni is egy idő után, hogy majd ez lesz meg az lesz,ha nem veszed fel.(pl halálhíre).
Ne érezd rosszul magad,hanem még egyszer utoljára tedd helyre az esze kerekét, hogy legyenkedves ne hívjon este 9 után,mert alszotok! És heti max 2x hívjon,mert drága stb. Találj kifogást.
Nem, nem szemét dolog.
Neked már megvan a saját családod, és annak kell az elsőnek lenni. Ne hagyd, hogy anyád terrorizáljon ezzel, vagy lelki szemétládának használjon.
Amikor azt mondja, hogy biztos unod, akkor helyeselj, hogy igen anya, unom már egy kicsit, úgyhogy fogd rövidre, ha tömören összefoglalod, akkor szívesen meghallgatom, de csak 5 percem van!!!
Én minden nemszeretem hívást felveszek, bemondom, hogy bocs, most éppen vezetek/gyereket fürdetek/vacsorát főzők és most leteszem, majd ha ráérek visszahívlak. És kinyomom, nem várom meg, hogy beleszóljon és elkezdje légvétel nélkül darálni...
És mikor ráérek, visszahívom a nemszeretem hívókat is és úgy kezdem, hogy na, most két fontos feladatom közt van 5 percem rád, mondjad, de a lényeget! És ha nagyon belefeledkezne, 4 perc után szólok, hogy bocsi, de lassan el kell köszönjek!
Ha lehetsz őszinte, akkor vezesd le neki, hogy neki nincs kisgyereke, akit el kellene látni. Ő ráér félórákat a leglehetetlenebb időkben telefonálni. Mond el, hogy neked mostmár erre a telefonokra csak 5 perced van!
Ha nem lehetsz őszinte, mert nem olyan a nexus köztetek, akkor állíts időkorlátot. Véletlenül se mond, hogy épp tévét néztél. Mindig valamilyen feladatot mondj, épp teregettél, porszívóztál gyereket fürdettél. És sorolj még három dolgot, amit a hívás után meg kell oldanod. És te zsarold őt, hogy ugye nem akarod, hogy a tervezett napirendem felboruljon és emiatt később feküdjek le és holnap hulla fáradt, úgyhogy néhány percben foglald össze a lényeget légyszíves!
És amikor 5 perce már mondja, akkor kezdj el elköszönni, hogy neked most teregetned kell, és a gyereket ellátni.
Állj ki a magad tervei mellett és ne hagyd, hogy anyád elszámoltasson és ő tervezze a te idődet. Napi 5 percnél ne hagyj többet elrabolni az idődből!
Szerezzen magának egy barátot, vagy egy barátnőt, és arra zúdítsa mindezt. Nem a te dolgod ez...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!