Az előbb láttam az utcán egy volt gimis osztálytársamat az anyjával sétálni. Nekem ilyen miért nem jutott?!
"Ennèl semmi nem fájna jobban."
DEHOGYNEM!!!! Olvasd el, hogy hany embernek VAN ugyan anyja, de nemhogy segítene neki, hanem mindenben hátráltatja, gonosz hozzá, stb. Az szerinted jobb lenne?!?!??!
A problémáddal meg fordulj szakemberhez (pszichológus), mert különben tényleg semmi értelme az életednek, ha csak azon rágodsz, hogy mi az, ami "nincs"!
#1:Ugyan,ahhoz túl jólelkű vagyok.Lány vagyok amúgy,de szerintem gondoljátok.
Persze,hogy nagyon-nagyon irigy vagyok.Másnak ez alapvető,nekem nincs.
#2:Nem fájna jobban.Ez sokkal rosszabb.Ugyanis sok hibája ellenére jó anya volt nagyon is.Szóval nekem ez így nagyon rossz.Ha egy alkoholista,kukás ember lett volna,akkor nyilván nem fájna ennyire,de így nagyon rossz.Bekattanok,ha belegondolok;hogy nem siklik ki így soha az életem,ha ő élne.Kellene sok tanács,beszélgetès,egy anyai ölelés (amúgy sem ölelt már meg 2 éve olyan,akit szeretek,egyszer sem),közös sport ilyesmik.
Bírom,hogy engem nost lenéznek az ismerőseim,hogy ide jutottam,meg röhögnek.Ők viszont könnyen teszik,mikor èl az anyjuk.Úgy nekem sem lenne bajom.Nem is volt előtte.
#3:Apámra lelkileg sem tudok támaszkodni,nincs olyan állapotban.
Amúgy meg hidd el,hogy az ismerősi körömben messze nekem a legrosszabb.Nem tudom begejezni a gimit az egèszségi állapotom miatt.Jelenleg ez a 3. év csúszásom.Egyszerűen nem tehetek róla,annyira beteg voltam mindig fizikailag is,hogy állandóan hiányoztam,és túlléptem a megengedett óraszámot.Konkrétan nincs senkim apán kívül,még egy jó barátnőm sincs.Igaz,hogy semmilyen nincs.Szóval magányos vagyok,boldogtalan,tele félelmekkel,szorongással,halálfélelemmel,fizikailag is nagyon beteg vagyok,nem tudom végezni a sulit (ami nagyon nagy probléma nyilván az egészségi állapotom,és a családi státuszom után).Semmi olyan tere nincs az életnek,amiben nekem egy kicsit is jó.Már annyi kivált belőlem erős fizikai rosszullétet,ha valakivel szemben meg kéne védenem magam.Ezzel azt akarom mondani,hogy már olyan dolgok is rettentó stresszkènt érnek,amit pl 10 évesen még meg sem éreztem.
Nekem apukám halt meg megértelek téged.
Kéne neked valaki aki segítene neked ezt az egészet fel dolgozni és valamelyest az űrt betölteni benned.
Ezek szerint se jó barátod se pasid vagy testvéred nincs aki ezt meg tenné neked?
Akkor viszont a neten kéne hogy keress egy igazi jó barátnöt vagy pasit aki melletted lehetne ilyen helyzetben együtt érzek veled sajnállak de többet nem tudok sajnos érted tenni. :(
Már elkallódtam akaratomon kívül.Teljes mentális beteg lettem,ebből csak anyukàm tudna kihúzni.Neki kb 1 hónap alatt sikerülne.Amúgy meg hiába jàrtam pszichiáterhez beszélgetésre,kaptam antidepresszánst,alkalmakra nyugtatót,semmi nem segít.Ugyanis vannak dolgok,amiket nem lehet feldolgozni.Ez egy ilyen dolog.
Aki kérdezte mikor halt meg,annak írok priviben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!