Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Normális, hogy így reagált?...

Normális, hogy így reagált? Mit gondoltok?

Figyelt kérdés

Szeretem a csináld magad dolgokat, és volt régebben egy "emo" korszakom, amiből megmaradtak a zenekaros pólóim és gondoltam, hogy átalakítom az egyiket ilyen félvállas felsővé. Anyumat többször is kértem, hogy kopogjon mielőtt belép a szobába (ami nyilván teljesen betarthatatlan, ahogyan az is, hogy az ajtót csukjuk miután elhagyjuk a szobát) de nem tette, belépett, nekem olló a kezemben, éppen vágtam a pólót. Nem mintha akkora titkot akartam volna csinálni belőle,mivel úgyis meglátta volna legkésőbb mikor felveszem. Belépett, meglátta, elkezdett ordítani, hogy mit művelek, mondtam neki, hogy az uniszex varrásból valami nőiesebbet kreálok, mire kicsavarta a kezemből az ollót, picit meg is vágta vele a kezem, üvöltözött,hogy mit képzelek, hogy tönkreteszek egy teljesen jó pólót (amit mellesleg abból a pénzből vettem amit apa adott, nem is ő, elváltak) mire mondtam neki, hogy megváltoztam és vagy emoként élek tovább, amit megutáltam, vagy abban a 3 felsőben járok ami a mostani stilusomnak is megfelel, VAGY kreatívan megoldom a problémát. Van kézügyességem, rajzolok stb, a felső teljesen jó lett, de anya itt ordítozott, hogy mekkora idióta gyereke van stb.


A másik:

A múltkor reggel vettem észre, hogy elfogyott a szempillaspirálom (a sötétlilát használom általában, nem a feketét mert azt nem szeretem) és megkértem, hogy ha megy a rossmann-ba akkor vegyen egyet. Teljesen normálisan mondtam neki, erre elkezdett üvölteni, hogy vegyek magamnak, ne őt ugráltassam, meg az ő pénzéből mázoljam magam (naturálisan sminkelek, a hajam sem festett, nem vagyok egy basic btch, ráadásul vegán vagyok és greenpeace mozgalmakban is részt veszek, tehát cicababának lenni nem az én műfajom).


Ez normális, hogy mindenre így reagál?? Jó jegyeim vannak, 4-5, normálisan viselkedek, erre megkapom, hogy mekkora idióta vagyok stb amiért csak idegesítem állandóan. Mit csináljak, hogy ez változzon?



2014. szept. 6. 17:24
 1/9 anonim ***** válasza:
80%
Nem normális. Nem akarom ragozni, egyszerűen nem az (ollóval megvágni, akár véletlenül, az főleg ilyen kissé idegbeteg dolog, egy normális felnőtt ilyen okokból ennyire nem akad ki).
2014. szept. 6. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
80%
...De persze bizonyos személyiségű, de normális emberek lehetnek olyan passzban, hogy extrém idegesen reagálnak le mindent. Történhetett valami, ami nagyon stresszeli. Akkor sem helyes, hogy rajtad éli ki, de egy normál ember nem olyan tökéletes, hogy a legsötétebb élethelyzeteiben is megfelelően viselkedjen. Szóval ebben az esetben nem helyes, de a legtöbbünkkel előfordulhatna ilyen.
2014. szept. 6. 17:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 sonia válasza:
80%
Elég szomorú, hogy igy reagál... Nem tudom, hogy midig ilyen természete volt, vagy csak az utóbbi időbe vált ilyenné? Valami háttere lehet ezeknek a dolgoknak, akár anyagi, munkahelyi vagy párkapcsolati. Próbáld egy kicsit, mellőzni a beszélgetéseket, vagy éppen a "kéréseidet", és mégis hívd fel magadra a figyelmet! Pl: ha reggel mész el otthonról és nem találkoztok rakj ki az asztalra egy rajzot, vagy hajtogatott virágot, valami olyat amit kiskorodban is csináltál, vagy rajzoltál... Esetleg próbálj eltölteni vele egy kis időt, de ne otthon! Akár egy séta, vagy közös mozi. Nézz ki egy teret vagy parkot, és igen a megfelelő időben mond meg neki, hogy szereted. Persze nem ismerek semmit az életkörülményeidről, és egyéb viszonyotokról, ehhez nekünk beszélgetni kéne... Az én lányom 14 éves, nem hibátlan a kapcsolatunk, mert összezördülünk, de mégis a miénk a legszebb...
2014. szept. 6. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat. Az ollóval a karcolás véletlen volt, azért bocsánatot is kért, láttam h bántja.

Mindig is ilyen volt, a bátyámmal is eljátszotta ezeket (ő egyetemista, nem lakik itthon) de mindig az ilyen pici dolgokkal. Utolsó, ez jó ötlet. Hétvégéken sokszor megyünk ide-oda ketten, vásárolni, ebédelni stb, olyankor teljesen normális. Elég nehezen mondok el másoknak személyes dolgokat, pedig elég extrovertált vagyok, de amikor ilyen kedves meg ketten vagyunk, akkor sokszor elmondok neki ezt-azt, a következő vita alkalmával meg ellenem használja fel ezeket az infokat. Ezért nem szeretek vele sok időt tölteni, mert mindig azt hiszem, hogy megbízhatok benne (Oh ezt sosem hozná fel ellenem!) aztán pofára esek megint. Ez ellen nem tudok mit tenni, pedig ez bánt gyakorlatilag a leginkább :/ Mikor látom meg hallom, hogy mások milyen jól kijönnek a szüleikkel stb akkor eszembe jut, hogy ő miket csinál...

2014. szept. 6. 20:59
 5/9 sonia válasza:
54%
Hát úgy veszem ki a dolgokból, hogy elég labilis személyiség. Nos, én nem vallom tökéletes szülőnek magam, néha én is rosszul reagálom le a dolgokat, de egy-egy vita után megpróbálok reálisabban gondolkozni, vagy éppen beleképzelem magam az ő helyzetébe, és bocsánatot is hajlandó vagyok kérni. Sajnos azzal a ténnyel, hogy anyukád képes "rád kiabálni" dolgokat nem tudsz igazán változtatni, pedig csúnya szokás. Az én anyám is valami hasonló természet. Megtanultam nem megbeszélni vele az én apró-cseprő dolgaim, bár nem a legjobb dolog elzárkózni, vagy egyedül megoldani a problémákat, de felnőttem! Valahogy tudtára kel hoznod, hogy szereted, és még ha idióta is lennél te az ő idióta gyereke vagy és ő pedig a te flúgos, gondterhelt anyád. Ti egy család vagytok, mikor megszülettél is egy család voltatok, és most is azok vagytok, és ha már vénülő, remegő kezét fogod akkor is ő lesz az anyád, a jó és rossz döntéseivel együtt. És ugyan ez fordítva: bármilyen hibát követsz el az életben te akkor is az ő "idióta " pici lánya leszel! ... És ne pont a boltba menetelt válaszd a kitárulkozásnak! Valami olyan időzítés kell ami nem a hétköznapokról , szól... nem tudom van- e közeletekben valami látni való, (állatkert, vár, park) vidd el kiruccanni. Ha ez még se menne, talán írd le neki mit érzel ... Megkérdezhetem hány éves vagy?
2014. szept. 6. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:
Köszönöm a segítséget és 15 leszek mindjárt ;)
2014. szept. 7. 08:44
 7/9 anonim válasza:
54%
Szerintem tanulj jól és majd amikor teheted, sietve költözz el!
2014. szept. 7. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
78%

Én sem szeretem, ha a gyermekeim követelőznek. Tudjátok nem könnyű manapság szülőnek lenni, a munkahely sem biztos hosszútávon. Sokszor stresszesek vagyunk, nem mindig úgy reagálunk le dolgokat, ahogy szeretnénk, de ti sem könnyítitek meg egyáltalán a helyzetet.

Mindegy, hogy apádtól kaptad a pénzt, elsőre engem is felháborítana ha pólót szabdalna a gyermekem. Talán, ha előre megbeszélted volna vele a szándédod, nem érte volna meglepetésként...

Amúgy kicsit el vagytok szállva magatoktól. Mi az hogy csukja az ajtót? És ha nyitva hagyja, áll a bál? Ma már nincs joga a szülőnek a saját lakásában?

Miért nem tisztelitem a szülőket?

Még Mielőtt leharapnátok a fejem, igenis kopogok, ha be akarok lépni a gyermekem szobájába, de sajnos így is úgy néz rám, mint egy betolakodóra...

A pénzem bezzeg kell neki! A jelenlétem nem. 😢

2014. okt. 13. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 Savlekotő ***** válasza:
Vágás után anyukának ott tört volna el a keze a helyszínen,ide vezet ha anyukák nadrágot hordanak,apukák meg papucsot. Apád helyébe egy nagy pofon anyádnak máris a helyére került volna.. Remélem követted bátyád példáját és te se laksz ezzel az ideg beteg szutyokkal.
2021. ápr. 28. 04:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!