Az anyám nem támogat az álmaim megvalósításában. Mit tehetnék?

ha valami az álmod, akkor csináld.

vegyél maradék anyagokat, turiban vannak, kilóra is.

másokat is kérdezhetsz, hogy ruhaátalakítást akarnak-e.

akkor átalakítod, és még pénzt is kapsz érte, ha jó lesz. azokból vehetsz újabb eszközöket.

figyelj, ha most még kezdő is vagy, ne add fel. akkor se, ha valamikor nem sikerül, amit csinálnál. ilyen van.

csak csináld, csináld.

ha már 14 évesen ilyen eltökélt vagy, akkor meg fogod oldani.

nekem is volt egy álmom, és engem is el akartak téríteni, ami sikerült is. most jó pár évvel később már a megvalósítás útján vagyok alaposan, és a sikereim is kezdenek beérni, meglepetésszerűen.

nem szabad föladni. arra sose gondolj, hogy mennyi konkurrensed van. te csak csináld a dolgodat, és haladj előre.

#10 Mondtam ilyet?

Csak arra akartam rávilágítani, hogy a végzett varrónők azok is maradnak, és robotolnak látástól mikulásig.

Szóval ne ábrándozzon nagy kiugrásról és hatalmas karrierről. (Pl. mint divattervező.)

Először tanuld meg ócska holmikon a szabás-varrást profin.

Közben próbáld variálni a ruhákat. Ehhez megfelelnek a baba méretű ruhák is. Azután mehetsz olyan iskolába, ahol tanítanak divattervezést is.

De nagyon kreatívnak kell lenni, hogy sikeres is legyél.

Láttam már itt a neten olyan képeket, amit egy magát divattervezőnek nevező tett fel.

A 10 ruha mindegyike azonos szabásmintával készült, csak kisebb eltérés volt a különböző fazonok között.

Ezt nem nevezem divattervezésnek.

kérdező, sok olyan megjegyzést fogsz kapni, amit a 12-es is írt.

ezen egy vállrándítással kell túllendülni.

sokaknak nem fog tetszeni, amit csinálsz, azt akarják majd, hogy legyél kevesebb, mint ami lehetnél.

nem tudom, miért lelik emberek ebben örömüket, de ez legyen az ő bajuk!

a statisztikák ne érdekeljenek, a siker nem a statisztikák elemzésén múlik, hanem az elhivatottságon.

nekem is mondtak sokmindent. jelenleg külföldön építem sikerekkel(!) azt a karriert, amire Mo-n sokan mondták ugyanígy, hogy lehetetlen, meg adjam föl.

#14

16 evesen en is igy gondolkodtam, aztam rajottem, hogy a statisztikak bizony alapszanak valamin.

Hidd el, hogy minden tini azt hiszi, hogy majd o lesz valaki. Aztan megsem...

Nekem bejott az elet, de hidd el, hogy 99%-ban a veletlen muve. Az elhivatottsag nem eleg.

Nezd meg, hany elhivatott ember egette magat pl. az X-faktorban. Ok mind meg voltak arrol gyozodve, hogy vilagsztarok lesznek.

igen, pont ilyen azoknak az embereknek a hozzáállása, akik lerontják a statisztikát.

kérdező, te legyél olyan, aki felhúzza!

Gondolom ha ez érdekel ilyen irányban szeretnél továbbtanulni, pl. az Óbudai Egyetemen lehet ruhaipari tervezőnek tanulni, a következő 4 évben amellett, hogy ruhákat varrsz azon is igyekezz, hogy felvegyenek és a matek-gazdaság-jog tárgyak is menjenek majd.

A szüleidnek is biztos jobban tetszene a dolog, hogy egy részben mérnöki szakra szeretnél bekerülni, nem csak az anyagokat használod el.

Ő is erről kérdez (ha nem épp Te kérdezted)

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__tanula..