Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Miért bánik velem így az apám?

Miért bánik velem így az apám?

Figyelt kérdés

Ugye 4 hétig kint dolgozik, és csak 1-2 hetekre látom havonta. :/

Viszont egy hónappal ezelőtt ugye táborban voltam, és nagyon megváltozott

Folyton szekál, piszkál, és kiröhög, szemembe mond olyan dolgokat, amik tönkretehetnének.... És most ugye a papámnál a garázsában nagyon sok légy van és nem ragadnak bele a ragasztócsíkba nagyon. A fejem előtt repültek, és próbáltam hessegetni őket el, de erre a papám mit látott? Azt, hogy én faszagyerek vagyok, mert az apámnak hülyét mutattam (tudjátok a kéz jobbról-balra húzása)

És nem tudom megértetni szüleimmel, családommal, hogy nem mutattam neki!!! És ez miatt is piszkált, meg bántott (szó ne essék nem vert, csak elég rondán hányta/hányja a nyakamba a rossz, megbántó dolgokat)

És egyre lekezelőbb, mert növök fel, és eddig nem volt ilyen gond :/

Nem tudom hirtelen mi lett vele, most hogy ugye már régen tudok arról a dologról, azzal is piszkál, hogy mert, hogy mogyitörés lesz, és hogy mondtam, hogy az kell még nekem. Erre mi volt? Kellenek neked még unokák O.o Hát eddig ilyenekkel nem piszkált, és engem ez idegesít, merthogy engem ez a téma nem érdekel inkább most azon vagyok, hogy jó tanuló legyek,meg ugye tetszik egy lány, aki.... hagyjuk ez nem ez a kérdés ><, és büszke legyen rám, hogy megtudjam mutatni neki, hogy van fontosabb dolog az életemben, minthogy megakadok a bántó szavain. Úgyérzem félrelök, elhanyagol. Most, hogy kicsit felemeltem a hangom a nővéremre, én kapok, mert a nővérem nem figyelt, és leszóltam, de nem káromkodtam, csak valami ilyet: "Hogy-hogy elfelejtetted!?" Erre elkezdi, hogy ne legyek fellengző, de csak mert ezt mondtam neki!! Ja de az nem gond ha egy jót káromkodik rám, nem akármilyen hanggal. És mindig én maradjak csöndbe, mert én nem mondhatom el a véleményemet, bármiről, vagy hozzáfűzésemet. Most is az iskolai cuccomba belenyúlt és a 2 napos munkámat tönkretette :/ Nem szóltam, csak azért elég mérges voltam, és egész nap ezt csináltam, még most is van egy kicsi belőle. Meg amit rám bíznak, abba belenyúlkál, mert ő idősebb, és jobban tudja a dolgokat :/ Hát meglátnánk... Amikor már kisebb dolgokat programozok, vagyis játékokat, modokat ilyen kezdő, persze még segítséggel, de aki segít azt mondja, hogy nagyon értek hozzá, és erre születtem :DD Plussz, hogy a technikában láthatom a jövőmet, és örül neki, hogy valamihez értek, csak annak nem hogy a számítógép ugye :/ Pedig nem nézek felnőtt tartalmat, és semmi olyat, ami nem nekem való, engem a programozás, modolgatás, játékbeli építgetés érdekel inkább :DD De még a szerkesztgetés is és még más is :)

És tudom használni a világhálót, és nem egyszer volt, hogy angol rám írt, és követelőzött, érdekes nem szóltam szüleimnek, DE letiltottam, bejelentettem másnapra jött az üzenet, hogy köszönik, mert találtak nála dolgokat :DD Felelősségteljesen használom az internetet úgy érzem :)

De visszatérve nem akarok Varga betűt csinálni, szóval nem tisztel én úgy érzem, mert a saját döntéseimet elengedi a füle mellett, lekezel mostanában, És mindig engem talál meg :/ A testvérkémet pedig nem!!

A viszonyunk is romlott + a hamis barátaim hátba döftek, ami még egy másik lapát erre, de ebbe csatlakozik az anyám is, és egy kissé a nővérem is, a nagyszüleim is, és csak a szobámban, vagy egy bizonyos lánnyal beszélgetve, vagy a 2 nagyon jó barátommal érzem magamat biztonságban, de inkább mondjuk a lányra, és a szobámra :) Ez a 2 menedékem csak, viszont nem akarom, hogy az apámmal rossz viszonyunk legyen, ezért is beszélek vele, hogy miért bánt, és remélem, hogy megért, de most a szobámat is csináljuk 7 év után, és ugye tetszett egy padló, és viszont a keretben nem volt már elég összeg a padlómra vagyis a parkettámra, és megbeszéltük, ha lesz rá keret, akkor megvesszük, és megnéztük, olcsóbb volt, és mondtam neki, hogy ez tetszik, erre mondta az eladónak, hogy 9 doboz kéne, és most ott hagyott egy jó kis összeget, ezért is én vagyok a hibás, hogy megvette a parkettát, amit elvileg csak megnéztem :/ Ezért is engem okol, meg a falamba is belekötött, hogy miért olyan színű lesz, meg az ilyen meg olyan, meg fenyegetett, hogy ha nem segítek, akkor nem lesz szobám megcsinálva, közben pedig pakoltam össze a szobám, most tök üres, és 1 hét van még, mire elkezdik, úgyhogy ne mondja már, hogy nem volta szorgos, plussz készítettem ételt, és segítettek a kinti munkákban is, és ez neki Nem elég!!

Röviden, lekezel, levegőnek néz, magához mér, mert hogy ő, akkor azok miatt hibáztat, ami nem is az én hibám, nem igaz dolgokat híresztel rólam, és folyton, meg amikor a nagyszüleimnél vagyok, akkor mindig azt mondják, hogy csak gépeztem megint, és ez engem idegesít, de nem szólhatok be nekik, mert hát csak mégis a szüleim!!

Én tisztelem őket, soksuzor segítettem az önbizalmukat megtartani, és például, ha nem mondom anyunak, hogy béküljön ki a főnökével, akkor lehethogy nem itt lenne, és nem lenne munkahelye. Meg mindig azt kapom meg, hogy megint!?, meg hogy ne terheljem, meg hogy szerinte a pics*nk alá raknak mindent, és csöndbe maradhatunk, és még számtalan dolog...

Mit kezdhetek vele? Nagyon szeretném, ha nagyon jó kapcsolatom lenne apummal, anyummal, nagyszüleimmel

és nem akarok veszekedni, hanem békében, nyugalomban, kiegyensúlyozottan élni :)

És ha beszélek vele szerintetek meghallgat? És megoldódik a probléma, és hogyan fogalmazzam meg? Mert kissé tartok, hogy megint leüvölt, de a sarkamra kell állnom hiszen mégis csak 13 éves vagyok, és már ideje lenne rendbe szedni az életemet, ami romokban hever, mint a magánéletem, mint a családi/közösségi életem :/

De az is normális , hogy a kamaszodásomra fogja a dolgokat? Hiszen csak a véleményemet szeretném elmondani, de neki nem számít, nem mondhatom el :(


2014. aug. 27. 00:10
 1/2 anonim válasza:

Nezéz ügy, szerintem nem te vagy a fő probléma az életében, ezt sajnos neked kell tudni főként megérteni és kezelni. Valakin le kell vezetnie a dolgot, ekkot kerülsz te a képbe, illetve azok, akik közel állnak hozzá és akiknek a személyisége vagy a viselkedése a legirritálóbb számára. Másrészről, ezek neki szórakozások, egyszerűen annyira ritkán lát, hogy nem tudja, hogy viszonyuljon hozzád, vagy hogy mit érzel, nem vesz részt a mindennapi életedben rendszeresen, és ebben a kis időben igyekszik nevelni, közel kerülni hozzád és szórakozni-egyszerre. Legyél vele kicsit megértőbb és nézd el neki. :) Szép dolog, amit teszel és tettél értük, de ezeket hála várása nélkül kell tenni, akkor nem húz fel ennyire. Ez tapasztalat. :) Sajnos tudom, miről van szó, az én szüleim is majd' belepusztulnak a munkába és hasonló viselkedéssel nyomják el a bennük levő feszültséget, vagy vezetik le ordítozással, csapkodással. Én más vagyok, ha engem valami felhúz, napokig egy falatot sem eszem, sétálok fel-alá, félrevonulok és hallgatok, de a szüleim máshogy kezelik ezeket a belső harcokat. Nem bírják úgy magukban tartani, pont, mint a tieid. Próbálj meg minél kevesebb okot adni a piszkálásra, ha mégis megtörténne, fogadd el, kérj bocsánatot és menj egy kicsit onnan. Később megkérdezheted, hogy esetleg tudsz-e segíteni, könnyíteni a dolgukon, akár lelkileg, akár máshogy, mert látod, érzed, hogy nehéz nekik és bánt, hogy tétlenül kell nézned. Még ha nincs is így, szerintem nem létezik ember, aki ezt ne venné szívesen.

Ha egy napon a suliban szétszekálnának a tanárok, kapnál röpdogára egy egyest, a többiek is cikiznének valamivel... szóval ha nagyon rossz napod lenne és idegesen mennél haza... Te sem lennél képes azokat az indulatokat félretéve békésen beszélgetni vagy viselkedni a szüleiddel túl sokáig, ugyanúgy felidegesítene a legkisebb dolog is. Ilyenek vagyunk és ez így van jól. És azért vagyunk egymásnak, hogy ha magunk nem vagyunk képesek felfogni az élet "ütéseit", mások támogassanak újabb ütések helyett.


Talán túl elvontnak hangzik, de tényleg így van. Rengetegszer álltam ellent nekik, szálltam velük vitába, harcoltam az igazamért vagy büszkeségből visszaszóltam, akár jogosan, akár nem. De akár jogos volt, akár nem, be kellett látnom, hogy ilyen esetekben senkit nem érdekel, hogy igazam van-e vagy nincs, mert ezek a veszekedések nem arra irányulnak, hogy kiderüljön, kinek van igaza vagy ki mit hibázott. Ezek pótcselekvések és menekülőutak. Fel kell ismerni, mikor érdemes és mikor nem érdemes megszólalni. A te és az ő érdekükben is. :)

2014. aug. 27. 03:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:
Értem, köszönöm, de ma beszéltem vele, és kicsit jobb a helyzet, de még mindig egy kicsit piszkál, viszuont meg tudtam vele beszélni, és csak felhúzták, emiatt viselkedett velem így :/
2014. aug. 27. 19:49

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!