Anya nem szól hozzánk, hogy békítsem meg?

Megpróbálom rövidre fogni:

Anyukám két éve újból összejött a vér szerinti apukámmal, aminek én nagyon örültem.

Anyának két diplomája van, a másodikat egy éve szerezte, aztán elment dolgozni egy gyárba, csak addig, amíg nem lesz új munkahelye.

Januárban apa ultimátumot adott, hogy vagy keres anya új munkahelyet, vagy elhagyja megint. Anya kifakadt, hogy ő már nem tud munkát keresni, mert tök máshogy kell, mint 10 évvel ezelőtt.

Akkor mi a félnővéremmel megcsináltuk az önéletrajzát, mot. levelet meg minden hülyeséget, és a tudta nélkül elküldtük egy csomó helyre. Én utána is telefonáltam anya nevében, hogy beérkezett-e, mert hallottam, hogy így kell.

A vicc az, hogy anya három hete az új munkahelyén dolgozik! De a fickó, aki interjúztatta olyanokat mondott, hogy a telefonban mennyivel másabb volt a hangja, meg hogy milyen fiatalos stílusban fogalmazta meg a levelet (egy gimnáziumba vették föl).

Egy hétig tagadtam, hogy közöm van hozzá, aztán bevallottunk mindent. Azóta egyszer szólt hozzám, azt mondta, elküldi a sztorit a tvnek, hátha beleírják a Barátok köztbe. A nővérem szerint ez jó jel, és úgyis meg fog nekünk bocsátani, de én nagyon el vagyok keseredve.

Ja, és apám azért lépett le, mert új barátnője van... megint.

Már vagy 1000x bocsánatot kértem, mit csináljak?

A nővérem 24, és 18 vagyok.