Mivel győzzem meg anyámat? Tényleg olyan szörnyű, ha átmegyek pár fiúhoz?

Nem vagyok nagy bulizós, még a barátnőimmel is ritkán járok el sétálni, vásárolni vagy csak beszélgetni, egyrészt mert nem itt laknak, másrészt mert inkább a magányos farkas vagyok. Na a lényeg, hogy tavaly elvoltam a barátnőmmel kettesben valahol, akkor 16 évesek voltunk. Találkoztunk pár idegen sráccal, a szomszéd nyaralót bérelték, és meghívatták magukat hozzánk.. mi meg gondoltuk, miért ne. Jó emberismerőnek tartom magam, ők nem tűntek veszélyesnek. Tény, iszogattunk egy kicsit, de tudtam akkor is, hol a határ. Ja és persze csak olyan piát ittunk, amit együtt vettünk és előttünk nyitották ki, figyeltünk. Beszélgettünk, aztán késő volt és elmentünk aludni. Csak reggel 8 körül jött a mamám, mert csak úgy engedtek el minket, ha ő néha ellenőriz. Nyilván addigra kiraktuk a srácokat. De a mamám késett, mi éhesek voltunk, és kitaláltuk a szomszéd fiúkkal, hogy süssünk valamit együtt. Átmentünk hozzájuk és összedobtunk együtt valami kaját, elvoltunk közben, hülyültünk. Mamám nem talált minket otthon, felhívott, mondtam, hogy a szomszédban sütünk. Kiakadt, rögtön haza kellett mennünk. Elmesélte anyámnak az egészet, de elég nagy túlzásokkal, hogy mit tudom én milyen füvesekkel voltunk.. Na mindegy. Ez volt tavaly. Azóta talán csak egy buliba voltam, az itt volt a közelben, utána a barátnőmnél aludtam. Őszintén megmondom, ott tényleg sok volt a pia, de viszont ott voltak velünk a barátnőm szülei. Na ekkor voltam életemben először részeg, de akkor sem annyira, hogy hányjak vagy a bokorban fetrengjek. És többet nem is szeretnék ennyit inni, nem is fogok. Nem azért, mert rossz volt, tök jól éreztem magam, csak úgy gondolom, egy lánynak azért nem illik. Na ott csak táncoltunk, aztán hajnalban hazavittek minket a szülei és aludtunk. Ennyi. Most nyáron meg szintén voltam pár barátnőmmel nyaralni, szintén áthívtak minket, megint pár fiú a szomszédból, persze már mások voltak és házibuliba hívtak. Kicsit átmentünk megnézni mi van ott, 1 pohárka vodkát ittunk, beszélgettünk. Most a tesóm volt a bébiszitter, ő jött át, kicsit kiakadt, hogy nem otthon voltunk, de aztán ő is átjött, ő is ivott aztán együtt elmentünk még pár helyre a városban. Anya mindig kérdezte, milyen volt, én mindig őszinte voltam vele és elmondtam mindent. Ha ittunk, azt is. Általában iszunk, de csak keveset. Nem szeretnék sokat. Fiúval sem voltam még soha. Nem csináltam még semmi rosszat, ami miatt kételkednie kellene bennem, de ő mégis mindig annyira aggódik és nem akar elengedni felügyelet nélkül. Mindig felhozza a tavalyi és idei "kiruccanást" a fiúkhoz. De hát nem csináltunk semmi rosszat.. Nem tudom mit mondjak neki. Nem hiszi el, hogy nem az a lány vagyok, aki minden srácnak bedől és minden hülyeségben benne van, meg aki nem tudja mértékkel csinálni a dolgokat. Arra szeretném amúgy rábeszélni, hogy egy barátnőmmel (akit amúgy ők is kedvelnek) elmehessünk ugyanoda, a Balatonra 3 napra, csak most felügyelet nélkül.