Mi a feladata anyukának abban a 3 évben, amíg otthon van a kisgyerekkel?

Én nem nézem le őket. Ha jó embert nevelnek a gyerekükből, akkor hasznosan telik az idő. De ha egy kis követelőző egoista terroristát, akkor kárba ment.

Viszont ha nem foglalkoznak magukkal, akkor sok esetben rosszabb eséllyel térnek vissza a munkaerő-piacra.

Szerintem nem kicsinylik le, sot, aki tenyleg ilyen, azt valoban megbecsulik.

Nekem azokkal a hiperemancipalt harpiakkal van bajom, akik ugy gondoljak hogy mikor este nyolckor az egesznapos melobol apu hazaer, log a bele, akkor meg alljon neki is csinalja meg a hazimunka minimum felet, es ugralja korul az asszonyt.

A topicnyitó szerintem tartalmaz néhány képtelenséget, ez az egy jutott leginkább eszembe:

2 év alatti kisgyereket nem lehet külön helyiségben hagyni egy percre sem, van olyan baba, akit még letenni sem biztonságos, mert letornázza magát. Szóval akit én ismertem kismamát, úgy várta haza 5-re a férjét, mint a megmentősereget, hogy fogja a babát, amíg ő végre lezuhanyozhatja magáról a tejragacsot és babanyálat.:)

Ha egy baba kevesebbet alszik, mint a mama, az ciki, akkor 18 órás ügyelet és figyelés és testkontaktus.

Én nem hiszem, hogy ilyenkor valaki tud "adni magára", amíg evvel foglalkozik. 2-3 éves kor közt már inkább.

1. az a szó, hogy "lekicsinyli", teljesen mást jelent. Gondolom, arra céloztál, hogy lenézik?

2. Nem nézek le senkit. Viszont én sosem akarnék így élni, az biztos. Halálra unnám, és feleslegesnek érezném magam. De, akinek így jó, csinálja.

-Szedje felfele a pénzt.

-Ne kelljen dolgozni (munkát kerüli)

Én pedig pont a fordítottját vettem észre, ha azt mondom hogy én igenis szeretnék majd visszamenni dolgozni és szeretném ha a hobbimról sem kellene lemondani, és nem tartom ördögtől való találmánynak az ovodát, bölcsödét, akkor én leszek az akit lenéznek hogy nem áldozom fel magam a gyerekért. És ha majd lesz gyerekem (mert még pár hónapig nincs) akkor higgyem el hogy megváltozik majd a hozzáállásom és egy percet sem szeretnék majd nélküle tölteni. Hmmm.... Nekem ez azért így erősnek tűnik. Mondjuk azt hozzátenném hogy akiktől ezt hallottam nekik nincs is hova visszamenni, mert három műszakozni, meg szobalánykodni én sem mennék vissza, inkább eltartatnám magam. Sajnálom, de én ezt látom magam körül.

A másik kedvencem amit sokat hallok, hogy ők még nem láttak gyermekkel rendelkező női vezetőket. Válaszom: Én meg igen. Ja, és én nem láttam Amerikát, akkor az sem létezik? :)

Szerintem mindenkinek el kellene fogadnia hogy mások vagyunk, mások az igényeink. Nekem nincs bajom ha valaki nonstop a gyerekével foglalkozik, de ne szóljon be mert azt nem hagyom.