Az anyukák miért szeretik általában jobban (nem MÁSHOGY! ) az elsőszülöttjüket?

Hát barátom nálunk a kicsi volt jobban szeretve...

Hát, én teljesen az ellenkezőjét tapasztaltam. Mi mindketten lányok vagyunk, már felnőttek, én 26, húgom 23, ő még anyuékkal él. Nálunk mindig az volt, hogy én soha nem tudtam semmit olyan jól csinálni, mint a húgom, bármibe kezdtem bele, bármi után érdeklődtem, mindig megkaptam, hogy "ő azt úgyis jobban csinálná". Anyunak ő mindig szebb, viccesebb volt, mint én. Az eredmény, hogy 23 évesen a húgom egy elkényeztetett kölyök, aki még mindig mindent megvetet anyuékkal, hiába van saját keresete, undorítóan beszél anyuval, és semmire nem lehet megkérni, semmit nem lehet rábízni, nem segít. De még mindig én vagyok a rossz, ha megjegyzem, hogy nyugodtan lenyírhatta volna a füvet, mivel egész hétvégén otthon punnyadt, nem a férjemnek kellett volna átmenni... Ez van, szerintem is az a helyzet egyébként, hogy az a gyerek a nyerő, amelyik olyan, mint ő, az ő mentalitását örökölte. A tesóm tiszta anyám jellemre, mindig ő volt anya kicsi lánya, én apura hajazok inkább.

Serintem ez enm feltétlen van így.. Inkább több olyan helyet látok,azok közül ahol a van különbség a mértékben, hogy pont a kicsit szereti jobbban..

Ez nem így van, látok ilyet és olyat is, hogy pont a kicsit ajnározzák, annak mindent szabad, a nagy meg engedjen mindenben, legyen megértő, mert "ő mér nagy".

A mi családunkban azt tapasztalom, hogy anyukámmal csakis azért jövök ki jobban, mint a testvéreim vele, mert a legidősebbként szellemi érettség szempontjából én állok a legközelebb hozzá, ráadásul lány vagyok, jobban értjük egymást, mi olyan szinten egymásra vagyunk hangolódva, hogy a beszólásaink is ugyanazok, a személyiségünk is hasonló. Édesapám meg mindhármunkat másért szeret. Engem, mert a legidősebb vagyok, az öcsit, mert az egyetlen fiú és pont ugyanolyan, mint ő volt régen, a hugit meg azért, mert a legkisebb. Neki nincs kedvence.

Pont fordítva tapasztaltam, nemtől függetlenül a kicsi a kedvenc. Nálunk is ez volt, tesóm a mindene anyának...

Elsőszülött vagyok, 11 éves voltam, amikor tesóm született. Egyformán szeretnek minket a szüleink :)