Az a helyzet hogy több mint 1 éve együtt vagyok barátnőmmel és még mindig csak hetente találkozhatunk úgy, hogy csak én mehetek hozzájuk... arra hivalkodnak hogy én idősebb vagyok (3 év van köztünk, 19 vagyok, ő 16) amikor az apja és a nevelőanyja között 15 év a korkülönbség -.- . Persze nem (csak) ez a bajom, hanem olyan rosszul érzi ott magát hogy szinte minden nap sír, egész nap csinálja a házimunkát, még az apjának is sokat segít, és egy köszönömöt se kap, és nem is engedik sehova, ha meglátják hogy sír, kinevetik. komolyan milyen szülők ezek? én semmit nem tudok tenni, mert 1 rossz szó és örökre eltiltanak tőle. de igazából nincs bajuk velem csak h idősebb vagyok. ja, és természetesen nem lehet velük beszélni, mert akármit mondunk nekik csak a magukét fújják, borzasztóan makacsok. mit kéne tennem? kérlek segítsetek, nem tudok mit csinálni. :(((
Számtalanszor megpróbált beszélni a szüleivel, de ők annyira makacsok hogy csak a magukét fújják... barátaim, szüleim, osztálytársak, rokonok, a barátnőm barátnői, mind azt mondják hogy ezek a szülők pszihológiai esetke. Higyjétek el, mindent kipróbáltam, még egy tanácsadóhoz is fordultam, de ő is azt mondta hogy családi elbeszélgetés, esetleg családterápia. Hát ők biztos nem mennek családterapeutához, mert szerintük ők teljesen normálisak, inkább a lányukkal van a baj. Mindenki látja a helyzetet, mindenki tudja hogy velük nem lehet beszélni, és hogy milyenek, és ez ellen nem tudunk semmit csinálni. Ja és az a pláne hogy emiatt természetesen a barátnőm is gyűlöli a szüleit, és később nem nagyon akar velük kapcsolatot tartani. Volt már az én családomnál, és látta a különbségeket, és én is tapasztalom a különbségeket, hogy az ő szülei nem normálisak. Végül megbeszéltük hogy kihúzzuk amíg 18 nem lesz, és utána elmegyünk és vissza se nézünk rájuk. Legalábbis én biztos nem.
2014. júl. 31. 19:30
12/14 anonim válasza:
Szerintem beszélj a szüleivel. Hetente még egy alkalommal, hadd menjünk el szórakozni -mikorra ér haza, hová mentek, kikkel, és nem isztok alkoholt lefixálva-, és ameddig nem élsz vissza a megbeszéltekkel, szerintem belefognak egyezni. Ha nem, győzködjétek tovább: legalább 1 alkalmat figyeljenek meg, hogy mi történik, még sosem tettem a lányuk ellen semmit, és most sem fogsz, kamaszkénz joga van jól érezni magát biztos körülmények között a házon túl is, felveszitek a telefont, ha van valami...Állj ki a barátnőd mellett, de sose légy udvariatlan, még ha legszívesebben a szemülbe köpnél is, mert tényleg eltiltanak tőle.
Kitartás!
2016. jún. 25. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
13/14 anonim válasza:
Kamaszok. Annak idejen en is sokat segitettem otthon, mi se lehettunk kettesben baratommal mert ő idosebb volt. Es? Nem lettem rossz ember sot, nagyon jo felfogasom lett az eletre es szeretem a rendet magam korul. Annak idejen en is drasztikusan fogtam fel ezeket pedig most 26 eves fejjel visszagondolva igazabol jol is tettek es tettem.
2017. máj. 23. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
14/14 anonim válasza:
A mostmár volt barátnőmnek nem kedvelem a szüleit őszintén megmondom h nem adnék gyereket a kezükbe és iszonyat dühös vagyok rájuk.
Magamra viszont még dühösebb vagyok, mert túlzásba estem és azzal h a szüleit szívom a barátnőm bántottam meg. Ugyan ez volt a barátaival akit nem kedvelek.
Részben emiatt is ment tönkre a kapcsolatunk.
Csak tarts ki mellette bíztasd és vegyél színt az életébe ha 18 lesz és még mindig ez van húzd ki onnan. :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!