Örökli vajon a mi gyerekünk is ezt a nagy orrot?

Nem tudom...én is kíváncsi vagyok..van egy ismerősöm, fél éves a kislánya, és totál úgy néz ki, mint a férje anyukája :) de komolyan.

Én remélem, hogy a mi babánk nem az én orromat örökli (mivel nem akarok neki rosszat, komplexusaim voltak miatta)

9hkm

Ha egyszer gyerekem lesz én nem merek előre ilyesmit találgatni, mert úgyse fog bejönni. Nekem halál pontosan olyan orrom van, mint édesanyámnak. (fényképen vettük először észre 1-2 éve mikor egy barátnőm mondta, hogy látta anyukámat úgy, hogy még nem ismerte előtte és ott gondolkozott honnan ismerős az orra, aztán rám nézett és rájött.) Húgom az apai nagyanyámét örökölte, öcsémét még nem találtuk meg a fotóalbumban, de nem szülői vagy nagyszülői. És a legszebb, hogy hármunknak tökéletesen különböző orrunk van, és egyikünk se zabigyerek :D (más tulajdonságok letagadhatatlanul aputól vannak, fogsor, fejforma pl.)

Páromnak hatalmas orra van, de nem tartom csúnyának, mert pont így ekkora orral találom helyesnek az arcát és nekem tetszőnek.Csak mindig akkor tűnik fel mekkora ha ő panaszkodik rá vagy vicces nyomot hagy rajta a moziban a 3d szemüveg, mert kicsi rá... :D

Szóval genetikai lutri az egész. Ha megszületik kiderül. Legfeljebb nem lakásra gyűjtötök neki hanem orrműtétre ha szüksége lesz rá. :D Bocs, ez morbid volt. De a lényeg, hogy te a legszebb kisbabának fogod látni, és ha nem neveled belé, hogy nagy csúnya orra van, ő nem is fogja annak látni.

Utolsó, egyetértek veled mindenben, kivéve az utolsó mondat :) Anyukám mindig azt mondta, én vagyok a legszebb, hercegnő, meg mittudoménmi :D soha nem mondta, hogy nagy az orrom, de még csak nem is utalt rá..a gyerekek sem hülyék, kb 6.-os lehettem, amikor igazán látszódni kezdett, hogy nekem bizony nem olyan szép orrom van, mint a többi kislánynak, és egyre csak nőtt :( borzalmas hosszú orrom lett, és kihatott az önbizalmamra, hiába mondta a családom, hogy szép vagyok. Gyűlöltem az arcomat miatta....végül megcsináltattam

30N

14.!

Miért lenne morbid ötlet?

A páromnak nagyon nagy orra van, az enyém viszonylag kicsi, de széles.

Most 2 és 6 évesek a lányaink. Ha nagy orruk lesz és ez zavarja őket, akkor megplasztikáztatjuk és kész. Sőt a kicsinek a fülei is elállnak, pedig még az ükszülőknek sincsenek elálló füleik.

Ha nekik nem tetszik a fülük, orruk, akkor meg lesz műtve.

Még mielőtt kitalálná vki, hogy egy hülye plasztik-párti vagyok, nem így van. Más műtét kizárva :)

14es vagyok.

Azért morbid, mert hiszek abban a marhaságban, hogy a rossz gondolatok bevonzzák a bajt, tehát ha előre készülnek rá biztos, hogy olyan orra lesz a kicsinek. :) De ha látszódik, hogy tényleg nagy lesz, akkor lehet gyűjteni legfeljebb ha a gyereknek nem lesz vele baja a pénz átneveződik lakástámogatásra orrplasztikáról. De születés előtt már elkezdeni gyűjteni rá vagy még baba korban amikor még rengeteget változhat az arca azt morbidnak találom :)

15ös, sajnálom, hogy komplexusod lett miatta. Én arról voltam egész gyerekkoromban meggyőződve, hogy elállnak a füleim. Főleg azért, mert apukámnak tényleg nagy elálló fülei vannak/voltak. Mondjuk sose mondták, hogy szép lennék, se azt hogy csúnya így csak akkor tettem le erről a meggyőződésről mikor találkoztam egy lánnyal, akinek tényleg elálltak a fülei de úgy egészen majdnem 90 fokos szögben. Akkor valahogy rájöttem, hogy az enyém nem is durva és ha nem tetszek valakinek akkor így járt. Plusz lányként a hajam miatt annyira nem is látszik. Öcsém hasonló fülekkel viszont sokáig dumbó volt az oviban. Mondjuk ő kapafogúnak titulálta ezek után a szószólót, onnantól megszűnt a csúfolódás. Ha gyerekként nem rosszindulatú gyerekek közé kerül az ember és túléli ezt a csúfolódós korszakot onnantól ha magáról nem gondolja, hogy valami nem stimmel rajta, akkor nagy gondok nem lehetnek. Ezért is írtam, hogy ha a szülő nem sulykolja belé, hogy nagy az orrod a gyerek lehet nem is fogja így gondolni. Persze a ló túl oldala se szerencsés, mikor csak azt a megerősítést kapja, hogy milyen szép, közben meg lehet hogy nem.