Mennyire helyes egy mozaikcsaládban, hogy az "én gyerekemnek", "a mi gyerekünknek" és a "te gyerekednek" különböző bánásmód az osztályrészük?

A mai világban a saját vér az előbbrevaló. Persze ez nem jelenti azt, hogy helyes.

Egy nő, vagy férfi fogadja el az előző házasságból született gyermekeket. De nem kötelessége egyenlően bánni velük.

Ma is volt egy kérdés, ahol a férfinak problémája volt azzal, hogy az anyósék az ő gyerekeit nem hívták meg a családi nyaralásra. Ott azt mondom jogos volt a nem egyenlő bánásmód, hisz annak olyan anyagi vonzatai lettek volna, amit nincs joga senkinek más nyakába varrni.

De jogtalan az pl. hogy az egyik gyerek minden nap kap csokit, míg ha a másik ott van nem is vesznek inkább csak hogy ne kelljen a "külsős" gyereknek is venni.

Tehát gondolatmenetem vége, hogy vannak esetek amikor helytelen és van amikor elfogadható.

Ha valakit úgy választottam, hogy vannak gyerekei, akkor nekem kötelességem ezt elfogadni és felvállalni, szükség esetén a párommal együtt segíteni őket, törődni velük.

De mondjuk a családom többi tagja nem választotta sem a páromat, sem a gyerekeit. Nekik csak elfogadni kell. Tehát nem várhatom el, mondjuk a szüleimtől, a testvéreimtől, hogy mondjuk pénzeljék a párom gyerekeit (mint ahogy ez egy előző kérdésben is elhangzott), ha esetleg az enyémeknek adnak valamit, mint ahogy én sem várnám el a párom volt párjának a családtagjaitól, hogy ajándékokkal halmozzák el az én gyerekeimet.

Nem tudom, hogy a nyaralós kérdés ihletett-e, de ez így nagyon le van egyszerűsítve.

Pl. nem biztos, hogy ez a három "gyerek" együtt él. Tegyük fel én vagyok a nő, a mi gyerekünk, és az én gyerekem velünk él, a te gyereked viszont nagyrészt az édesanyjával van. Nekik ott megvannak a saját szabályaik, a saját "bánásmódjuk", amihez igazodni kell, hisz ott vannak életük nagyobb részében.