Rossz szülő vagyok?

Nézd, érzelemmentes, rideg szülő mellett felnőni nem jó.

Tiszteletre méltó, hogy anyagilag mindent megteremtettél, de az érzelmi vonalon elcsúsztál és sajnos az legalább annyira fontos a gyerekeknek.

A túlzott maximalizmus pedig szorongóvá, elidegenítetté teszi a gyerekeket.

Természetesen kell követelni, de a leírásod alapján ebben csúnyán átestél a ló túlsó oldalára.

Ha ennyire lekorlátoztad az életüket és mindent megszabtál neki, "az ő érdekükben" (ez a legócskább szöveg a világon azoktól akik uralkodni akarnak másokon), akkor miért is csodálkozol, hogy a fiad magába fordult a lányod pedig lázad?

Nem szeretted és nem fogadtad el őket önmaguknak, mert jót akartál nekik. Csak én érzem ebben a paradoxont?

Biztosan nagyon nehéz egyedül nevelni két gyereket, de sokan csinálják szóval nem lehetetlen.

Ha a lányod leszbikus akkor mi van? Ha 25 évesen barátnője van, komoly kapcsolata, arra már nem igazán lehet ráfogni, hogy "divat-leszbi". Ha eddig nem tetted, legalább most próbáld támogatni ÉRZELMILEG.

Lehet ezért lepontozni, de tőlem biztos nem kapnád meg az "év apukája" díjat.

Tisztelet, hogy férfiként felneveltél két gyereket. (Habár sokmillió nő megteszi, anélkül hogy különösebben tisztelnék őket miatta.)

De azért valamit csak elszúrtál. A gyerekeknek, sajnos, nemmcsak anyagi biztonságra van szükségük, hanem érzelmire is. És a korlátokat is csak úgy lehet elfogadtatni velük, ha közben szeretetet is kapnak.

Ne haragudj, de a hideg kirázott, ahogy olvastam a soraidat. Minden tiszteletem mellett.

A leszbikusság viszont nem miattad van. De próbáld meg legalább most elfogadni olyannak amilyen, ha eddig nem tetted. Mert ellenkező esetben jó esélyed van, hogy teljesen elforduljon tőled a gyereked.

És az nagyobb tragédia, minthogy nem sikerült kihozni belőle a te elképzelésed szerinti legjobbat. Szerintem.