Szerintetek egy bizonyos kor után már nagyon visszatetsző gyereket vállalni? (a tökéletes anyagi helyzetre várunk)
A helyzet a következő: 26 éves vagyok. Még legalább 8-10 évig nem lehet babám, ha meg szeretném várni a jobb fizetést.
Tudományos pályán mozgok, itt a fokozatszerzés(ek)nek kb. 3 évente van itt az ideje. Ahhoz folyamatos konferencia jelenlétre, kutatásokra és publikálásra és munkaviszonyra van szükség, hogy valaki fentebb lépjen. Nem törvényileg van erre szükség, hanem a szakmában, informálisan.
Lényeg a lényeg, hogy kb. 36 éves koromban szeretnék szülni (talán többet is egymás után), mert addigra nem 200-at vinnék haza, hanem mondjuk a dupláját és a szakmámból is ki tudnék esni mondjuk egy évre, hogy kicsit a gyerekkel legyek. (A párom sem keres milliókat még, mert ő is fiatal.)
Mindenképp szeretnénk babát, szerencsére nincs nyomás sehonnan ránk nézve, hiszen követik a pályámat és büszkék.:)
Szeretnék egy jobb albérletet is addigra (lakást semmiképp nem tudunk soha venni), ami nem csak két szobás, és az havi 120 alatt biztosan nincsen. Nem akarok egyik napról a másikra élni a kis családommal...
Szerintetek ez még rendben lesz akkor, ha annyi idős leszek? Vagy inkább mondjak le róla, hogy gyerekem legyen?
Szerintetek ciki annyi idősen szülni? ne mondjátok, hogy majd elér az ösztön, mert már van, de nem azért tanultam évekig, és dolgoztam, hogy eldobjak mindent.:(
26 éves lány
Te így boldog vagy? Ez a legfontosabb kérdés. Ha igen,akkor nincs is miről tovább beszélni. Nekem ez az út nem lenne járható, hogy tizen akárhány évig csakis és kizárólag a munkámra koncentráljak, és akkor ha szerencsém van,előbb-utóbb anyagilag is megbecsülnek.
Én egyetem után azonnal külföldre jöttem. Találtam ugyan otthon munkát, de nettó 150-et kaptam volna. Én nem ezért tanultam ennyit.
Idekint jelenleg felszolgálóként dolgozom. Szeretem csinálni (igaz,szellemi téren nem elégít ki), mellette iskolába járok. Jól keresek, milliós megtakarításom van, egy évben többször eljutok nyaralni, szóval jól élek. A babaprojekt 2 év múlva indul.
Amikor én anno az egyetemi előadáson ültem, egy ilyen élet lebegett a szemem előtt. Másképp értem el. Néhány év múlva vállalkozást szeretnék indítani.
Én nem lettem volna képes a családot, a jólétet feláldozni a karrier oltárán. Más meg úgy nem tudna élni, ahogy én. De én boldog vagyok, és nem fogom megbánni, hogy "eldobtam" azt, amiért az egyetemen olyan keményen dolgoztam. A tudás az enyém, az is marad.
A kérdésem tehát az,hogy te így boldog vagy-e? És mennyire bánnád, ha esetleg kicsúszol mégis az időből a babával? 27/N
Gyorsan átfutottam a kérdésre adott válaszokat, úgyhogy most megpróbálom kicsit más szögből megközelíteni a kérdést. Ha nem érdekel, akkor ne vedd figyelembe.
17 éves lány vagyok, anyukám pont 36 évesen szült. Ő azért ekkor, mert várt a megfelelő férfira, mivel az előző párjaiban mindig talált valami hibát...Különben ő is ezzel az "idősebb szülőknek okosabb gyereke születik" dologgal nyugtatta magát. Ez nálam össze is jött (nem azért írom, mert beképzelt vagyok, hanem azért mert ennyit nyilván képes vagyok reálisan átlátni), viszont ismerek olyanokat is, akik szintén idősebb szülők gyerekei, és elég butácskák. Igazából ennek szerintem inkább a szülők példájához és a gyerekneveléshez van köze, na meg persze a genetikához, ami viszont gondolom a szülők életkorától független. Engem úgy neveltek, hogy már egészen kisgyerekként is értettem, hogy fontos, hogy tanuljak, és az még inkább, hogy tudjak is. Ezen a téren a szüleim is jó példát mutattam, hisz mindketten egyetemet fejeztek, és jó munkájuk van.
A későn szülésnek vannak pozitívumai és negatívumai is, csak úgy, mint a korai szülésnek. És persze az sem mindegy, hogy ki mi okból vállal gyereket idősen, hisz sokan vannak, akik már szültek korábban, csak harminc-, negyvenévesen is besikerült egy, kettő.
Természetesen csakis a saját tapasztalataimról beszélhetek. Számomra pozitív az, hogy olyan emberekhez születtem, akik már nagyon vártak engem, és, hogy az anyagi helyzetünk mindig is stabil volt, és nem volt olyan, hogy valamit a pénzhiány miatt ne kaptam volna meg.
Negatív viszont, hogy a nagy korkülönbség miatt anyukámmal nem igazán tudok beszélgetni, mivel kb. semmiben sem értünk egyet. Alig ismer engem, a saját lányát, mivel ebből kifolyólag nem túl sok mindent osztok meg magamról. Negatív az is, hogy félek, hogy korán magamra maradok. Negatív az is, hogy sosem tudom meg, milyen, ha az embernek testvére van, mivel a szüleim igencsak hamar kifutottak a gyerekvállalás idejéből, pedig mindketten három gyereket szerettek volna.
Szerintem az érzelmi része ennek sokkal fontosabb, így én már kiskoromban eldöntöttem, hogy ha majd egyszer eljön az idő, akkor fiatalon szeretnék gyereket vállalni. Most már persze tudom, hogy ez nem csak úgy megy, mivel egyetemet is jó lenne elvégezni, de tartom magam ahhoz, hogy 30 alatt szülök, mivel szeretném, ha jó anya-gyerek kapcsolatom lenne majd a jövendőbeli gyerekeimmel. Nyilván ez emberfüggő is, nem biztos, hogy veled is így lesz, de valószínűleg anyukám sem úgy tervezte, hogy ilyen lesz a kapcsolatunk. Mert így konkrétan pocsék. Apuval viszont jól megvagyok, pedig ő 2 évvel idősebb anyunál. De ahogy látom, olvasom, ez elég ritka ekkora generációs különbségnél.
Fura a gondolkodásod, az biztos. Abban meg nagyot tévedsz, ha azt hiszed, már voltál terhes, akkor könnyen megy majd a következő is. Abortusz után kisebb lehet rá az esélyed, 35 után nehezebben jön össze a baba és nagyobb az esélye egy problémás terhességne, beteg gyereknek. 200 ezres fizetéssel már nyugodtan lehet gyereket vállalni, sokan ennél sokkal kevesebb fizetés mellett nevelnek gyereket.
Hogy még ennél nagyobb fizetés mellett sem tudnátok lakást venni, az nonszensz, akkor veletek a baj. Gyarapítsátok csak akkor valakinek a pénztárcáját egy életen át:)
"Szerintetek ez még rendben lesz akkor, ha annyi idős leszek? Vagy inkább mondjak le róla, hogy gyerekem legyen?"
Ez a mondatod meg inkább no komment!
Igen, mondj le róla, nem neked való!
Korodhoz képest álomvilágban élsz, éretlen vagy a gyerekneveléshez!
"manapság annyit hallom, h az esküvőnem divat, a párod nevét felvenni nem divat..."
Kapaszkodj meg, én sem veszem fel, és nem lesz lagzi sem, hanem a kedvenc éttermünkben vacsora és aztán bulizni mennek a fiatalok:)
"A kérdésem tehát az,hogy te így boldog vagy-e? És mennyire bánnád, ha esetleg kicsúszol mégis az időből a babával?"
Én nem tudnék sok pénzért sem nem szellemi munkát végezni, nekem ez a lételemem:) Semmit sem szoktam megbánni, szóval nem hiszem, hogy azt megbánnám, nem tudhatom ugye ezt előre:)
a 17 éves kislány tapasztalata is érdekes (nekem anyukámmal tökéletes a kapcsolatom, pedig 32 volt), kívánom, hogy legyen annyi pénze, találjon olyan munkát, és találjon olyan párt, hogy 30 alatt szülhessen:)
Az utolsó meg nyugodjon meg, végre elvonult a front:) Az abortusz dologról lekattanhatnánk, mert nem volt, de egyébként sem csökkenti a későbbi esélyeket, nem az illegális abortuszok időszakát éljük 1965-ben.
"200 ezres fizetéssel már nyugodtan lehet gyereket vállalni, sokan ennél sokkal kevesebb fizetés mellett nevelnek gyereket."
Leírtam számszerűen, hogy mennyi marad ebből, ha fizetjük a dolgainkat: semmi:)
"Gyarapítsátok csak akkor valakinek a pénztárcáját egy életen át:)"
Azt is leírtam, hogy miért csinálják ezt fejlettebb országokban az emberek egy életen át, és hogy miért jobb ez, mint a bank pénztárcáját gyarapítani és az, hogy elveszik a házadat:)
"Szerintem megalázó egy férfi számára."
Nem minden férfi számára, nagyon sok modern gondolkodású férfi van ám! És csak a személyimben lenne az új nevem, szakmában a régin futnék, szóval nem lenne értelme:)
"Az esküvő a szertartás, a lagzi, a buli. Egyszóval, ha szerinted nem lesz esküvő, akkor hozzá sem mész."
Azt írtam, hogy nem lesz lagzi. Nem azt, hogy nem lesz esküvő. A lagzit úgy értettem, hogy nem lesz a tipikus sátras pörköltes lagzi:) Nincs vele bajunk, csak nem lenne számunkra kényelmes.
"Egyébként meg ha már ide írsz, akkor a jóindulatúan feltett kérdésekre felelhetnél :). Milyen a kísérőgyűrűd? Mutathatnál képet"
Nem, nem kötelességem a kérdésemhez nem kapcsolódó kérdésekre felelni, főleg ha előtte valaki kioktat:) Még, ha "jóindulatból" is teszi azt. Nincs kísérőgyűrűm egyébként, így nehéz lenne képet mutatni! Most olyan jó kedvem lett, mert a nagyimtól hallottam utoljára ezt a szót, hogy kísérőgyűrű. Vidéki vagy? Néha hiányzik az az atmoszféra, ami vidéken várt kisgyerekkoromban.:)
Akkor jó, hogy igazam volt, hogy vidéki vagy:) Annyira szép ez a szó, kár, hogy itt nem használják már!
"Ja, értem, akkor karikagyűrűtök van, szóval nem volt meglepetés a lánykérés gondolom, mert azt együtt választottátok ki."
A lánykérést én nem tartom ajándéknak, hogy meglepi legyen. És nem, olyan gyűrűnk sincs, és így nem együtt mentünk el megvenni:)
"A ruhád milyen lesz?"
Nem hiszem, hogy le akart szólni az ismerősöd:) Nem tudom, mi itt a divat, nem ment még férjhez velem egykorú ismerősöm soha. Ettől függetlenül az én ruhám kb. ilyen: [link]
"Neked milyen lesz a ruhád, milyen az alakod?"
Én sovány vagyok, pont olyan az alakom, mint ennek a lánynak. Vettem a ruhát egy ruházati boltban (kb. 25-ért).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!